Oldal 416 [416]
58.
(1) Miután Quintus Terentius praezor lezárta a pereket, az elitélt Hostilius és
Furius még aznap kezeseket állított! a városi guaeszorok előtt. (2) Scipiót, aki
továbbra is erősködött, hogy minden pénzt, amit átvett, beszolgáltatott a kincs¬
tárnak, és nincs nála semmi állami vagyon, fogságba akarták vetni. (3) Ekkor
Publius Scipio Nasica a zridunusok segítségét kérte, és beszédet mondott, amely¬
ben nemcsak általában a Cornelius nemzetség, de külön saját családja kétségte¬
len érdemeit is felsorolta.
(4) Elmondta, milyen kiváló férfi volt Gnaeus Scipio, saját apja és Publi¬
us Scipio, Publius Africanus meg a most bebörtönzés előtt álló Lucius apja.
(5) Sokévi hispániai szolgálatuk idején számos pun és hispán hadvezérrel és
sereggel szembeszállva gyarapították a római nép hírnevét, de nemcsak hábo¬
rúban, (6) hanem azzal is, hogy megmutatták az ott lakó népeknek, milyen
a római önuralom és hűség, míg végül mindketten hősi halált haltak a hazáért.
(7) Noha épp elég lett volna az is, ha utódaik ápolják dicső emléküket, Publius
Scipio annyira felülmúlta apja dicsőségét, hogy azt is elhitték róla: nem is ha¬
landó vérből származik, hanem isteni sarj.
(8) Ami pedig a szóban forgó Lucius Scipiót illeti: még ha öccse /egatusaként
Hispániában és Afrikában végrehajtott tetteiről nem is esik szó, consulsága idején
a senatus őt tartotta méltónak arra, hogy a sorshúzás mellőzésével rábízza a kis¬
ázsiai hadszínteret és az Antiokhosz elleni háborút, testvére pedig arra méltatta,
hogy /egatusként elkisérje Kis-Ázsiába, jóllehet túl volt már két consulságon, egy
censorságon és egy diadalmeneten is. (9) Ott a véletlen úgy rendezte, hogy a /egatus
nagysága és hírneve ne ragyoghassa túl a consu/ dicsőségét: azon a napon, amelyen
Lucius Scipio a magnésziai csatában legyőzte Antiokhoszt, Publius Scipio be¬
tegen feküdt Elaiában, több napi járóföldre onnan. (10) Az a hadsereg sem volt
kisebb, mint Hannibalé, amellyel Afrikában megütköztek, és Hannibal, a pun
háború fővezére is ott volt a király sok más vezére között.
A háborút úgy vezették, hogy még a szerencsére sem lehetett senkinek pa¬
nasza; (11) ezért aztán a békével kapcsolatban keresik a lehetőséget a vádeme¬
lésre, azt állítva, hogy ezt pénzért adták. Ezzel azonban a tíz megbízottat is
vádolják, hiszen a béke az ő javaslatuknak megfelelően jött létre. (12) Bár a tíz
megbízott között akadt, aki vádlóként lépett fel Gnaeus Manliusszal szemben,
de vádemelésükkel annyit sem értek el, hogy diadalmenetét késleltessék, még
kevésbé azt, hogy bűnösségét bebizonyítsák.
'L. Scipio szintén bevadolt volt /egatusa és quaestora. A kezesek szavatoltak, hogy a vádlott
kifizeti a bírságot. Lucius erre nem volt hajlandó, ezért akarták bebörtönözni.
415