Page 414 [414]
a Scipiók kriptájában áll három szobor — mint mondják, Publius és Lucius
Scipiót, illetve Enniust, a költőt ábrázolják."
(5) Nemcsak a történetírók adatai nem egyeznek, de a Publius Scipiónak és
Tiberius Gracchusnak tulajdonított beszédek is — már ha ezek valóban az ő
alkotásaik — ellentmondanak egymásnak. (6) Publius Scipio beszédének? cím¬
sorában szerepel Marcus Naevius népzribunus neve, magában a beszédben azon¬
ban a vádló neve nem található meg, csak , semmirekellő" és , szószátyár" néven
kerül említésre. (7) Gracchus beszéde sem Africanus vádlóit, a két Petilliust nem
említi, sem azt, hogy Africanust egyáltalán törvénybe idézték. (8) Egészen
másként kell elképzelnünk az eseményeket, ha Gracchus beszédével össze akar¬
juk őket egyeztetni, és azoknak az íróknak a tudósítását kell elfogadnunk, akik
szerint Africanus, amikor Lucius Scipiót a királytól elfogadott pénz miatt be¬
vádolták, legazusként Etruriában volt. (9) Amikor hírét vette, hogy testvére bajba
került, /egazusi tisztségét otthagyva Rómába sietett. Mivel azt hallotta, hogy
bátyját most viszik a fogságba, a kaputól meg sem állt a Forumig, eltaszította
mellőle a poroszlót, és amikor a zribunusok le akarták fogni, inkább a testvéri
érzés, mint a kulturált viselkedés parancsát követve dulakodni kezdett velük.
(10) Erre az esetre céloz Tiberius Gracchusnak az a panasza, hogy egy ma¬
ganember hatastalanna tette a ¢ridunusok hatalmat; végül pedig, amikor tá¬
mogatäst iger Lucius Scipiónak, hozzáteszi, hogy nem annyira tűrhetetlen
példa a jövőre, ha egy népíéridunus arat diadalt a ¢ridunusi hatalom és az allam
fölött, mint az, ha egy magánember. (11) De Scipio egyetlen túlzásba menő
törvénysértését is úgy ítéli el, hogy miközben szemére veti régi önmagához
méltatlan viselkedését, jelenlegi cselekedetének elmarasztalása helyett újra meg
újra önmérsékletével és önuralmával aratott régi dicsőségét idézi fel. (12) El¬
mondja, hogy Scipio annak idején megrótta a népet, amiért örökös consulnak
és dictatornak akarta őt megtenni," és nem engedte, hogy szobrot állítsanak
! A Scipiók síremléke ma is megvan a Via Appia mentén, de a három szobor nem került
elő. Egy kései hagyomány szerint Enniusnak nemcsak a szobra állt ott, hanem őt magát
is oda temették.
? Cicero (Brutus 77, A kötelességekről III. 4) nem tud arról, hogy A fricanustól bármilyen
beszéd fennmaradt volna — tehát a Livius által említett beszédet vagy hamisítványnak
tartotta, vagy még nem ismerhette, mert csak később keletkezett.
: Nincs rá adatunk, és korábban Livius sem említi, hogy Scipiónak e két rendkívüli meg¬
tiszteltetést — amelyeket később C. Iulius Caesar nyert el — valóban felajánlották volna.
Ezért valószínűsíthető, hogy a Livius által olvasott Gracchus-beszéd valóban nem a
népíribunus, hanem egy Kr. e. I. századi mintabeszédíró tollából származik.
413