OCR
szabad kijárásuk a tengerre, ha Rómába vagy bárhová követeket akarnak küldeni, és egyszersmind legyen egy kereskedő- és raktárvárosuk a számukra szükséges külföldi áruknak, egy éjszaka váratlanul megtámadták és elfoglalták a tenger mellett fekvő Lasz nevű helységet. (8) Ennek lakóit és az itt élő száműzötteket először megrémítette a váratlan fordulat, de azután napkeltekor összegyűltek, és könnyű küzdelem után elűzték a spártaiakat. (9) Mégis átjárta a rettegés az egész tengerpartot, és minden erődítmény, falu és ott lakó száműzött közös követséget küldött az akhájokhoz. 31. (1) Philopoimén szzrazégosz, aki kezdettől fogva a száműzöttek ügyét pártolta, és mindig azt tanácsolta az akhájoknak, hogy gyengítsék a spártaiak hatalmát és tekintélyét, (2) megengedte a követeknek, hogy előadják panaszukat a gyűlesen. Ezutän megszavaztatta a következö hatärozatot: mivel Titus Quinctius és a rómaiak a lakóniai partvidék erődjeit és falvait az akhájok védelmére és felügyeletére bízták, viszont a spártaiak, akiknek a szerződés szerint nem szabad zaklatniuk ezt a vidéket, megrohanták Lasz községet és öldöklést rendeztek ott, ezért amennyiben nem adják ki az akhájoknak a támadás értelmi szerzőit és résztvevőit, ezt a szerződés megsértésének fogják tekinteni. (3) Azonnal követeket is küldtek Spártába, hogy követeljék a bűnösök kiadatását. Ezt a követelést a spártaiak olyan gőgösnek és megalázónak találták, hogy ha államuk olyan helyzetben lett volna, mint régebben, kétségkívül azonnal fegyvert ragadnak. (4) Főképpen azonban attól a gondolattól rémültek meg, hogy ha egyszer első szóra engedelmeskednek, és magukra veszik az igát, akkor Philopoimén megvalósítja régi szándékát, és átadja Spártát a száműzötteknek. (5) Ettől féktelen haragra gerjedtek. 30 embert megöltek annak az érdekcsoportnak a tagjai közül, amely osztozott Philopoimén és a száműzöttek céljaiban. Majd határozatot hoztak, hogy felmondják az akhájokkal kötött szövetséget, valamint azonnal követeket küldenek Kephalléniára, hogy adják át Spártát Marcus Fulvius cozsulnak és a rómaiaknak, (6) és kérjék meg őt, hogy jöjjön a Peloponnészoszra, és vegye Spárta városát a római nép tulajdonába és oltalmába. 32. (1) Amikor követeik ezt bejelentették az akhájoknak, a gyűlésen részt vevő minden állam egyhangúlag úgy határozott, hogy háborút üzennek a spártaiak! A spártai száműzötteknek most már két csoportja volt: egyrészt azok, akik Nabisz és az őt megelőző rürannoszok elől kényszerültek számkivetésbe, másrészt azok, akik az akhajokat támogatták, és ezért kellett távozniuk. 384