Page 380 [380]
Ezen a tárgyaláson már mindkét fél megjelent. Attalosz 300 lovast vitt ma¬
gával kíséret gyanánt. Meghányták-vetették a békefeltételeket, (6) de mivel a
vezetők távollétében nem tudták lezárni a tárgyalást, másnapra újabb találkozót
tűztek ki ugyanarra a helyre a consul és a királyok között. (7) A gallok részéről
kettős célja volt ezeknek a látszattárgyalásoknak: egyrészt időt akartak nyerni,
amíg vagyonukat, amelyet biztonságban akartak tudni, asszonyaikkal és gyere¬
keikkel együtt átjuttatják a Halüsz folyón, másrészt pedig csapdát akartak állí¬
tani a consulnak, aki nem volt felkészülve a tárgyalásokkal kapcsolatos cselveté¬
sekre. (8) Erre a feladatra egész seregükből 1000 vakmerő és sokat próbált lovast
választottak ki, és a merénylet sikerrel is járt volna, ha a szerencse nem pártol
a népek joga mellé, amelynek sárba tiprását tervezték. (9) A rómaiak éppen a
tárgyalás kitűzött helyszíne felé indultak takarmányért és tűzifáért; a íribunusok
ezt így tartották biztonságosnak, mert így a consul kísérete is fedezetként szol¬
gálhatott számukra az ellenséggel szemben, (10) de a tábor felől egy további,
600 lovasból álló előőrsöt is felállítottak saját védelmükre.
(11) A consul, mivel Attalosz erősen állította, hogy a királyok el fognak jönni,
és nyélbe üthetik végre a dolgot, a múltkori lovassági kísérettel indult el a tá¬
borból. Mintegy öt mérföldet tett meg, és már nem volt messze a kijelölt hely¬
től, amikor hirtelen megpillantotta a sebes vágtában közeledő gall támadókat.
(12) Megállította csapatát, és felszólította embereit, hogy készítsék fegyvereiket
és lelküket. Az összecsapás kezdetén szilárdan felfogta a rohamot, és nem hátrált
meg. Később, amikor az ellenség számbeli fölénye már nyomasztóvá vált, lassan,
a turmák rendjét megtartva megkezdte a visszavonulást. (13) Végül azonban,
amikor az időhúzásban rejlő veszély már nem állt arányban az alakzat nyújtot¬
ta védelemmel, mindnyájan szétfutottak.
Ekkor aztán a gallok üldözőbe vették és ölni kezdték a szétszóródott mene¬
külőket, és nagy részükkel végeztek volna is, ha a takarmánygyűjtők őrizetére
kirendelt 600 lovas a segítségükre nem siet. (14) Ezek, amikor meghallották a
távolból társaik rémült kiáltozását, előkészítették a bevetésre fegyvereiket és
lovaikat, és friss erővel avatkoztak be a már-már elvesztett csatába. (15) Egy
csapásra megfordult a hadiszerencse, és a rettegés a legyőzöttek helyett a győz¬
teseket szállta meg. A gallokat az első rohammal szétszórták. A takarmánygyűj¬
tők is gyülekezni kezdtek a földekről. Így a gallok mindenhol ellenséggel talál¬
ták szembe magukat, és már elmenekülni sem tudtak könnyen és baj nélkül,
mivel ők fáradtak voltak, a rómaiak pedig pihent lovakon üldözték őket. (16)
Csak kevesen menekültek meg, fogságba pedig egyikük sem esett: túlnyomó
részük életével lakolt a tárgyalás szentségének hitszegő megsértéséért. A bosz¬
szúvágytól égő rómaiak másnap minden csapatukkal az ellenség ellen vonultak.
379