OCR
saját fejükre szállnak vissza, mert ők hívták be Hellaszba először a rómaiakat, aztán Antiokhoszt. (9) Ő azonban — mondta — fátylat borít a múltra, amelyet könnyebb kárhoztatni, mint helyrehozni, és nehéz helyzetükben nem fog semmi rosszat tenni ellenük. (10) De az aitólok is hagyják abba végre az ellene való acsarkodást, főleg pedig maga Nikandrosz ne felejtse el ezt a napot, amelyen megkímélte az életét. — (11) Azzal kíséretet adott mellé, amíg biztonságos helyre nem jut. Így Nikandrosz megérkezett Hüpatába, éppen akkor, amikor ott a rómaiakkal való békekötésről tanácskoztak. 30. (1) Manius Acilius a Hérakleia környékén szerzett zsákmányt részben eladatta, részben átengedte a katonáknak. Amikor meghallotta, hogy a hüpatai tanácskozáson nem a béke mellett döntöttek, és az aitólok Naupaktoszban gyűltek össze, hogy innen szálljanak szembe a háború egész viharával, (2) előreküldte 4000 katonával Appius Claudiust, hogy foglalja el a magaslatokat ott, ahol a hegységen nehéz az átkelés, (3) ő maga pedig felment az Oitéra, és áldozatot mutatott be Herculesnek azon a helyen, amelyet Pürának neveznek," mert a monda szerint itt hamvadt el az isten halandó teste. Ezután felkerekedett egész seregével, és az út hátralevő részét komolyabb akadály nélkül tette meg. (4) Amikor azonban megérkezett a Koraxhoz — ez a legmagasabb hegy Kallipolisz és Naupaktosz között —, nemcsak sok teherhordó jószága zuhant le terhével együtt a mélységbe, hanem emberei i is megszenvedték az utat. (5) Így aztán könnyen beláthatta, milyen tehetetlen ellenséggel áll szemben, amely még egy ilyen nehezen járható szurdokot sem volt képes megszállni, hogy megakadályozza az átkelést. (6) Ezután sokat tűrt seregével leereszkedett Naupaktoszhoz, a fellegvárral szemben egy erődítményt emelt, és csapatait a falak helyzete szerint szétosztva körülvette a város többi részét. Ez az ostrom nem kevesebb munkával és fáradsággal járt, mint Hérakleiánál. 31. (1) Az akhájok is ebben az időben kezdték ostromolni a peloponnészoszi Meszszénét, mert nem akart csatlakozni az akháj szövetséghez. (2) Két város maradt kívül az akháj szövetségen, Messzéné és Elisz, mert az aitólokkal rokonszenveztek. (3) Az élisziek azonban Antiokhosz Hellaszból való kiűzése után mérsékeltebb hangú választ adtak az akhájok követeinek, mondván: a királyi helyőrség? elvonulása után majd fontolóra veszik, mit tegyenek. (4) A messzénéiek viszont ! A név jelentése görögül: "halotti máglya. 2? Vö. XXXVI. 5. 2-3. 277