Page 269 [269]
lassan visszavonva az erődítmények mögé húzódtak, ahol a sáncon előreszegezett
lándzsájukkal szinte egy másik sáncot alkottak. (7) A sánc ugyanis olyan alacsony
volt, hogy a küzdők fölé emelte ugyan a védőket, de hosszú lándzsájukkal el
tudták érni a lent álló ellenséget. (8) A sáncot óvatlanul rohamozó rómaiak közül
sokat keresztül is szúrtak. Így a támadók vagy eredmény nélkül visszavonultak
volna, vagy még többen estek volna el közülük, ha Marcus Porcius — miután a
Kallidromon-csúcsról elűzte, sőt nagyrészt le is vágta az aitólokat, akiket ott
váratlanul lepett meg, többségüket alvás közben — nem jelenik meg a tábor fölött
emelkedő dombon.
19.
(1) Flaccus vällalkozäsät a Tikhiusznäl és a Rhoduntiánál nem kísérte ilyen
szerencse: hasztalanul próbált feljutni ezekig az erődökig.
(2) A makedónok és a király táborában tartózkodó többi katona először, amíg
a távolból a tolongáson és a menetelő seregen kívül semmit nem lehetett kiven¬
ni, azt hitték, hogy az aitólok jönnek segítségükre, mert a távolból észrevették,
hogy csata folyik. (3) De mihelyt a közelből felismerték a hadijelvényeket és
fegyverzetet, és rájöttek tévedésükre, egyszerre akkora rémület vett erőt mind¬
nyájukon, hogy pajzsukat eldobva futásnak eredtek. (4) Üldözőiket részben a
védművek akadályozták, részben a szűk völgy, amelyben az üldözést folytatniuk
kellett, leginkább azonban az, hogy az utóvédet az elefántok alkották, (5) és
ezeket a gyalogosok csak üggyel-bajjal tudták megelőzni, a lovasok pedig sem¬
miképpen sem, mert lovaik féltek tőlük, és nagyobb zűrzavart keltettek saját
soraik között, mint a csatában. A tábor kirablása is meglehetősen sokáig tartott.
Mindennek ellenére aznap Szkarpheiáig követték az ellenséget. (6) Sok em¬
berüket és lovukat ölték meg vagy fogták el már útközben, sőt végeztek azokkal
az elefántokkal is, amelyeket nem tudtak elfogni. Aztán visszatértek táborukba,
(7) amely ellen aznap, éppen miközben a csata folyt, a Hérakleiában tartózkodó
aitól helyőrség támadást kísérelt meg; igen vakmerő vállalkozásuk azonban
semmiféle eredménnyel nem járt.
(8) A consul a következő éjszaka a harmadik őrségváltáskor előreküldte a
lovasokat, hogy üldözzék az ellenséget, a légiókat pedig kora hajnalban indítot¬
ta útnak. (9) A király jókora előnyt szerzett, mert a fejvesztett menekülés után
meg sem állt Elateiáig. Csak itt szedte össze azokat, akik túlélték a csatát és a
menekülést, azután hiányos fegyverzetű, maroknyi csapatával visszavonult Khal¬
kiszba. (10) A római lovasság magát a királyt ugyan nem érte utol Elateiánál,
sikerült azonban rajtaütnie szétszóródott menetoszlopának nagy részén, akik
megálltak itt-ott, mert kimerültek vagy eltévedtek, hisz az ismeretlen utakon
nem volt vezetőjük. (11) Senki sem menekült meg az egész seregből a királyt
268