Oldal 265 [265]
15.
(1) Ezalatt Antiokhosz Khalkiszban tartózkodott, és már látta, hogy Hellaszban
nem jutott többre, mint hogy Khalkiszban kellemesen töltötte a telet, és kötött
egy rangján aluli házasságot. Most már vádolta az aitólokat és Ihoaszt üres
ígéreteik miatt; (2) Hannibalt viszont csodálta, nemcsak mint bölcs férfiút, hanem
mert jóformán látnokként jósolta meg előre mindazt, ami most történik. Hogy
azonban elhamarkodott vállalkozását ne tegye tönkre még tétlenséggel is, kö¬
veteket küldött Aitóliába, hogy szedjék össze egész haderejüket, és gyülekezze¬
nek Lamiában. (3) 3) Ô maga is odavonult mintegy 10 000 főnyi gyalogossal — a
létszámot a Kis-Ázsiából később érkezettekkel egészítette ki — és 500 lovassal.
(4) Itt azonban jóval kevesebben jelentek meg, mint addig bármikor. Csak a
vezető emberek voltak ott néhány c/iensük kíséretében, akik azt bizonygatták:
ők minden követ megmozgattak, hogy hazájukból a lehető legtöbb embert
mozgösitsäk, (5) de sem befolyásukkal, sem szép szóval, sem paranccsal nem
tudtak hatni azokra, akik vonakodnak a katonai szolgálattól. A királyt tehát
mindenki cserbenhagyta, Kis-Ázsiában késlekedő alattvalói éppúgy, mint szö¬
vetségesei, akik nem adták meg a segítséget, amellyel behívásakor kecsegtették.
Így aztán visszavonult a Ihermopülai-szoroson belülre.
(6) Ez a hegygerinc úgy osztja ketté Hellasz középső részét, mint az Appen¬
ninek hegyvonulata Itáliát. (7) A Ihermopülai-szoros előtt fekszik északról
Épeirosz, Perrhaibia, Magnészia, Ihesszália, Akhaia Phthiótisz és a Maliszi-öböl;
(8) a szoroson belül, déli irányban található Aitólia nagyobbik része, Akarnania,
Lokrisz, Phókisz, Boiótia és mellette Euboia szigete, amögött a tengerbe hegy¬
fok módjára benyúló Attika földje, majd a Peloponnészosz. (9) Ennek a Leu¬
kasztól és a nyugati tengertől Aitólián át a keleti tengerig! húzódó hegységnek
a földje göröngyös, itt is, ott is sziklák emelkednek, így nemhogy egy hadsereg,
de még málhát nem cipelő utazók sem találnának egykönnyen rajta átvezető
ösvényt. (10) A hegység legszélső, keleti nyúlványait Oiténak nevezik, amelynek
legmagasabb orma a Kallidromon. Ennek a Maliszi-öböl felé nyúló völgyében
egy 60 lépésnél nem szélesebb út vezet. (11) Ez az egyetlen hadiút, amelyen egy
hadsereg is át tud vonulni, ha nem ütközik ellenállásba. (12) Ezért nevezik
egyesek Pülainak, mások pedig — mivel magában a szorosban meleg források is
fakadnak — Ihermopülainak? ezt a helyet, amelyet egykor a perzsákkal szembe¬
szálló spártaiak tettek nevezetessé," bár nem annyira küzdelmük, mint inkább
haláluk volt emlékezetes.
! A nyugati tenger az lón-tenger, a keleti az Égei-tenger.
? A Pülai név jelentése "kapu, Ihermopülaié pedig "meleg kapu.
3 Leónidasz spártai király és 300 harcosa Kr. e. 480-ban a görög-perzsa háborúban.
264