Page 255 [255]
az összes épeiroszi örömmel fogadja be őt városaiba és kikötőibe. Ha viszont
erre nincs módja, kérik, hogy ne tegye ki őket védtelenül és fegyvertelenül a
római háborúnak.
(6) Ezzel a követjárással nyilvánvalóan azt akarták elérni, hogy amennyiben
a király nem nyomul be Epeiroszba -— és ezt tartották valószínűbbnek -, ne
köteleződjenek el a római hadsereg ellenében, de közben azért a király jóindu¬
latát is elnyerjék, hiszen ha jött volna, ők befogadták volna; (7) ha pedig mégis
benyomul, akkor is számíthassanak a rómaiak bocsánatára, hiszen nem lévén
képesek megvárni távolról érkező segítségüket, kénytelenek voltak engedni a
közvetlen nyomásnak. (8) A király hirtelenjében nem is tudott mit felelni erre
a kétértelmű üzenetre, ezért közölte, hogy majd követeket küld hozzájuk, hogy
azok megtárgyalják velük a mindkettőjüket érintő kérdéseket.
6.
(1) Ő pedig elindult Boiótiába, amelynek lakosai a rómaiakkal szembeni gyű¬
löletüket a már említett eseményekkel indokolták: Brakhüllész meggyilkolásá¬
val és Ouinctius koróneiai bosszúhadjáratával a római katonák elleni gyilkos¬
ságsorozat miatt.! (2) Csakhogy a boiót nép hajdan szilárd egyéni és közösségi
erkölcse valójában már több emberöltő óta hanyatlott, és sokan jutottak olyan
helyzetbe, amelyet társadalmi átalakulás nélkül nem lehetett tovább fenntarta¬
ni. (3) Amikor a király Ihébaiba érkezett, mindenhonnan kiözönlöttek elé a
boiótiai előkelők. Itt a szövetségi gyűlésen — jóllehet a Délionnál és Khalkisznál
a római csapatok megtámadásával már megtette az első egyértelmű és nem
csekély háborús lépéseket? — (4) hasonló beszédet mondott, mint Khalkisznál
az első tárgyaláson, később pedig követei útján az akhájok gyűlésén: ő csak a
barátságukat kéri, nem azt, hogy üzenjenek hadat a rómaiaknak. (5) Mindenki
átlátott a szitán, mégis olyan, óvatosan megfogalmazott határozatot hoztak,
amely a királynak kedvezett a rómaiakkal szemben.
(6) A király, miután ezt a népszövetséget is megnyerte magának, visszatért
Khalkiszba. Innen levelet küldött az aitólok vezetőinek, hogy gyűljenek össze
Démétriaszban az általános haditerv egyeztetése végett, majd maga is odahajó¬
zott a gyűlés kitűzött napjára. (7) Meghívták a tanácskozásra Amünandroszt is
Athamaniából, sőt a már hosszú ideje mellőzött pun Hannibal is ott volt.
(8) A tanácskozás a thesszáliai szövetségről szólt, mert minden résztvevő úgy
látta, hogy érdemes volna megnyerni jóindulatukat. (9) Csak abban támadt
! Vö. XXXIII. 27-29.
? Vö. XXXV. 50-51.
254