32.
(1) Beszédéhez a tömeg könyörgése is csatlakozott. Eurülokhosz a gyűlésről
rejtekutakon a kapuhoz menekült, innen pedig egyenesen Aitóliába. (2) Az
aitólok ugyanis napról napra egyre inkább kimutatták elpártolási szándékukat.
Ráadásul éppen ekkoriban érkezett haza államuk vezető embere, Ihoasz, akit
Antiokhoszhoz küldtek követségbe, és magával hozta Menipposzt, a király
követét is.
(3) Ők ketten, mielőtt a gyűlés fogadta volna őket, mindenütt elhintették,
hogy mekkora a király szárazföldi és tengeri hadereje: (4) roppant nagy gyalogos
és lovas sereg közeledik, a király még elefántokat is szerzett Indiából, de min¬
denekelőtt — úgy gondolták, ezzel tehetik a legnagyobb hatást a tömegre — annyi
aranyat hoz magával, hogy megvehetné akár még a rómaiakat is.
(5) Előre lehetett látni, hogy egy ilyen szónoklat milyen hatást kelt majd a
gyűlésen. A római követeket ugyanis mindenről folyamatosan tájékoztatták, így
a követek érkezéséről és tevékenységéről is. (6) Noha a helyzet szinte remény¬
telennek latszott, Quinctius mégis úgy vélte, hasznos volna, ha a gyűlésen szö¬
vetségeseinek néhány küldötte is részt venne, hogy emlékeztessék az aitólokat
a római szövetségre, és legyen, aki szabadon szót mer emelni a király követével
szemben. (7) Erre a feladatra az athéniak látszottak a legalkalmasabbaknak
államuk tekintélye és az aitólokhoz fűződő régi szövetségük miatt. ! Őket kérte
hát meg Ouinctius, hogy küldjék el követeiket a Panaitólika gyűlésére.
(8) A gyűlésen Ihoasz szólalt fel elsőként, és beszámolt követjárásáról. Utána
bebocsátották Menipposzt, aki így beszélt: Az lett volna a legjobb Hellasz és Kis¬
Ázsia minden lakójának, ha Antiokhosz akkor avatkozhatott volna be, amikor
Philipposz helyzete még szilárd volt. (9) Mindenki megtarthatta volna, ami az
övé, és nem került volna minden a rómaiak hatalma és irányítása alá. (10) , De
még most is — folytatta —, ha állhatatosan végigviszitek, amit tervbe vettetek,
Antiokhosz az istenek segítségével és az aitólok támogatásával képes lesz rá, hogy
bármennyire megingott is a görögök helyzete, visszaszerezze korábbi méltóságu¬
kat. (11) Ennek az alapja azonban csak olyan szabadság lehet, amely képes a maga
erejéből fennmaradni, nem pedig mások kényétől-kedvétől függ."
(12) Az athéniak, akik közvetlenül a király követe után kaptak szót, a királyt