Seite 228 [228]
(4) A kispajzsosok, amennyire a völgy szélessége engedte, alakzatban felso¬
rakozva kuporodtak le, úgyhogy egységeik közé könnyen be tudták fogadni
menekülő bajtársaikat. (5) Most ezek a pihent, sértetlen, rendezett csapatok
felkeltek, és rátámadtak a rendezetlen, szétzilált, a küzdelemtől és sebektől ki¬
merült ellenségre. (6) A győzelem nem volt kétséges. A fürannosz csapatai
azonnal sarkon fordultak, és jóval sebesebb futással, mint ahogy az előbb üldöz¬
ték ellenfeleiket, táborukba menekültek. Menekülésük közben sokat levágtak
vagy elfogtak közülük. (7) Táborukban is kitört volna a fejetlenség, ha Philo¬
poimén visszavonulót nem fúvat, bár nem az ellenségtől, hanem a meggondo¬
latlan előrenyomulás közben veszélyeket rejtő, szakadékos tereptől tartva.
(8) A csata eredménye és az ellenséges vezér jelleme alapján Philopoimén arra
következtetett, hogy annak most ugyancsak inába szállt a bátorsága. Ezért a
segédcsapatok egyik katonáját átküldte hozzá szökevény gyanánt, (9) hogy hiteles
értesülésként közölje vele: az akhájok úgy döntöttek, hogy másnap előrenyomul¬
nak az Eurótaszig, amely szinte ott folyik a város falai alatt, és elzárják az utat,
hogy a zürannosz ne tudjon kedve szerint visszavonulni a városba, (10) a városból
pedig ne szállíthassanak utánpótlást a táborába; sőt egyúttal megpróbálják majd
rábírni a lakosság egy részét a fürannosztöl valö elpärtoläsra.
(11) Nabisz nemigen hitt a szökevény szavainak, de legalább nagy félelmében
talált végre egy elfogadható ürügyet, hogy elhagyja táborát. (12) Másnap meg¬
parancsolta Püthagorasznak, hogy a lovasokkal és segédcsapatokkal lásson el
előőrsszolgálatot a sánc előtt, ő maga pedig, mintha ütközetre vonulna ki, sere¬
ge főerejével elindult, és parancsot adott, hogy erőltetett menetben vonuljanak
a város alá.
30.
(1) Philopoimén, amikor látta, hogy menetoszlopuk rohamlépésben vonul a szűk
és lejtős úton, a krétai segédcsapatokat és egész lovasságát rászabadította a tábor
előtt álló ellenséges előőrsre. (2) Ezek látva, hogy itt az ellenség, bajtársaik pedig
cserbenhagyták őket, először megpróbáltak visszavonulni táborukba. Amikor
aztán a teljes akháj csatasor harcra készen odanyomult, (3) félelmükben, hogy
táborostul az ellenség kezére kerülnek, elhatározták, hogy elindulnak övéik
menetoszlopa után, amely már jókora távolságot megtett.
(4) Az akhájok kispajzsosai azonnal megrohanták és kirabolták a tábort, a
többiek pedig meg sem álltak, hanem üldözőbe vették az ellenséget. Az út olyan
volt, hogy egy menet még akkor sem haladhatott rajta végig zavartalanul, ha
nem fenyegette ellenség. (5) Amikor azonban az utóvédnél megkezdődött
a küzdelem, és a velőtrázó csatakiáltás a rettegő menet végéről elhallatszott
az elejéig, mindenki eldobálta fegyvereit, és az utat övező erdőkbe menekült.
227