OCR
más részük Ptolemaiosz birtokában volt, ismét más részük sok éven át szabadságot élvezett anélkül, hogy ezt bárki is elvitatta volna tőlük? (11) Hiszen ha az, hogy egykor a sanyarú idők kényszere miatt szolgaságba kerültek, felhatalmazást jelent arra, hogy emberöltők múltán ismét visszakényszerítsétek őket a szolgasorba, (12) ennyi erővel azt is mondhatnánk, hogy hiába szabadítottuk fel Hellaszt Philipposz uralma alól, mert utódai visszakövetelhetik majd Korinthoszt, Khalkiszt, Démétriaszt és egész Ihesszáliát. (13) De miért én képviselem a városok ügyét? Méltányosabb lenne, ha álláspontjukat mi és maga a király is saját szavaikból ismernénk meg." 17. (1) Azzal behívatta a városok küldötteit, akiket Eumenész már korábban felkészített és ellátott utasításokkal, mert úgy vélte, amennyivel csökken Antiokhosz ereje, annyival fog nőni saját birodalma. (2) Többet is bebocsátottak egyszerre, és ki-ki a maga panaszait vagy követeléseit kezdte hajtogatni, méltányos és méltánytalan dolgokat vegyesen, így a vita hamarosan civakodássá fajult. A követek végül úgy tértek vissza Rómába, ahogy jöttek, teljes bizonytalanságban, nem engedtek semmiből, de nem is értek el semmit. (3) A király, miután elbocsátotta őket, tanácskozást tartott a Róma elleni háború ügyében. A résztvevők egymást múlták felül harciasságban, mert mind azt remélte, hogy minél keményebben nyilatkozik a rómaiakról, annál jobban beférkőzhet a király kegyeibe. (4) Gyalázták a rómaiakat fennhéjázó követeléseikért, hogy úgy akarnak feltételeket szabni Antiokhosznak, Kis-Ázsia leghatalmasabb királyának, mint egy legyőzött Nabisznak. (5) Bár Nabisznak legalább meghagyták a szülővárosa, Spárta fölötti uralmat; (6) de bezzeg azt már felháborítónak tartják, ha Szmürna és Lampszakosz Antiokhosz parancsainak engedelmeskedik! — (7) Mások úgy vélekedtek, hogy egy ilyen nagy királynak ezek a városok apró, említésre sem méltó okot jelentenek a háborúra, de az elnyomó uralom mindig apróságokkal kezdődik: nyilván a perzsáknak sem egy göröngyre és egy korty vízre volt szükségük, amikor földet és vizet kertek a spärtaiaktöl.! (8) Ugyanígy próbálkoznak a rómaiak is ezzel a két várossal; mihelyt a többi város látja, hogy ez a kettő lerázta az igát, ők is átpártolnak majd a szabadságot hozó néphez. (9) Ha a szabadság nem jobb a szolgaságnál, akkor is mindenki vonzóbbnak találja a változás reményét a jelen helyzetnél, bármilyen is az. ! A föld és víz átadása a meghódolás jelképes cselekedete volt (vö. Hérodotosz VII. 133). A Szeleukida Birodalom a régi perzsa uralkodók örökösének tekintette magát. 216