Page 197 [197]
58.
(1) Ouinctius erre így válaszolt:
, Ha már mindenáron kategóriák szerint akartok tárgyalni és felsorolni a barát¬
ságkötés különféle fajtáit, én is előterjesztek két feltételt, és megmondhatjátok
a királynak, hogy ezek teljesítése nélkül szó sem lehet barátságkötésről a római
néppel. (2) Először: ha azt akarja, hogy ne foglalkozzunk a kis-ázsiai városokkal,
ő is tartsa távol magát Európa minden részétől. (3) Másodszor: ha ő nem haj¬
landó megmaradni Kis- Ázsia határai között, és átjár Európába, a rómaiaknak
is hadd legyen joguk fenntartani Kis-Ázsia városaihoz fűződő baráti kapcsola¬
taikat, sőt újabbakat is kötni."
(4) De hát ezt még hallani is felháborító — mondta erre Hégészianax —, hogy
Antiokhoszt el akarják tiltani Ihrákia és a Kherszonészosz városaitól, (5) ame¬
lyeket dédapja," Szeleukosz, miután Lüszimakhoszt háborúban legyőzte és meg¬
ölte a csatamezőn,? nagy dicsőséggel szerzett meg és hagyott rá örökségül,
Antiokhosz pedig hasonló dicsőséggel vette vissza őket a thrákoktól, részben
fegyverrel, részben újra benépesítve az elhagyott városokat — így Lüszimakheiát
is’ —, visszahíva lakóikat, és a lerombolt vagy leégett városrészeket hatalmas
költséggel újjáépíttetve. (6) Hogy lehet egyáltalán párhuzamot vonni a két dolog
között: hogy Antiokhoszt megfosztják ily módon elnyert, ily módon visszaszer¬
zett birtokától, illetve hogy a rómaiak békén hagyják Kis- Ázsiát, amely soha
nem is volt az övék? (7) Antiokhosz szeretné ugyan elnyerni a rómaiak barát¬
ságát, de csak akkor, ha ez dicsőségére, nem pedig szégyenére válik.
(8) Mire Ouinctius: , Ha már azt mérlegeljük, mi a tisztességes — mert való¬
ban ez az egyetlen, vagy legalábbis az első, amit a földkerekség vezető népének
és egy ilyen nagy királynak mérlegelnie illik —, (9) melyik tűnik tisztességesebb
eljárásnak: ha szabadságot szánunk a görög városoknak mindenütt a világon,
vagy ha szolgasorba és adófizetésre kényszerítjük őket? (10) Ha Antiokhosz úgy
véli, becsületére válik, ha újra igájába hajtja azokat a városokat, amelyeket déd¬
apja szerzett meg a győztes jogán, de nagyapja és apja sohasem tekintett a
magáénak, ! (11) akkor a római nép meg úgy tekinti: hűsége és következetessé¬
ge kötelezi arra, hogy ne adja fel önként vállalt feladatát, Hellasz szabadságának
megoltalmazását. (12) Feltett szándéka, hogy amint megszabadította Hellaszt
Philipposztól, éppúgy Kis-Ázsia görögök lakta városait is megszabadítja Anti¬
okhosztól. (13) Nem azért küldtek a görögök telepeseket Aioliszba és Ióniába,
! Valójában ükapja.
? Lásd a XXXIII. 38. 1 jegyzetét.
3 Vö. XXXIII. 38. 10-14.
* Antiokhosz apja II. Szeleukosz Kallinikosz, nagyapja II. Antiokhosz Theosz volt.
196