Oldal 183 [183]
OCR
gerendákat már nem fogták meg a pajzsok, a lángok egyre terjedtek, a füst pedig még nagyobb rémületet, mint veszélyt okozott. (12) Így aztán a városon kívül tartózkodó rómaiak, akik épp ekkor indítottak volna rohamot, inkább visszahúzódtak a falak alól, de azok is visszavonultak, akik már bent voltak a városban, nehogy a hátuk mögött támadt tűzvész elzárja őket bajtársaiktól. (13) Amikor Ouinctius látta, mi folyik, visszavonulót fúvatott. Így a szinte már elfoglalt városból visszarendelt rómaiak visszatértek táborukba. 40. (1) Ouinctius, akit több reménnyel töltött el az ellenség félelme, mint maga az elért siker, a következő három napon át rettegésben tartotta a védőket: hol támadásokkal zaklatta őket, hol ostromművek építésével, hol a menekülési útvonalakat igyekezett elzárni. (2) Ezek a fenyegető előkészületek rákényszerítették a fürannoszt, hogy ismét elküldje Püthagoraszt követségbe. Ouinctius először nem volt hajlandó fogadni őt, és kiutasította a táborból, végül azonban, amikor az a térdéhez borulva alázatosan könyörögni kezdett, mégiscsak meghallgatta. (3) Püthagorasz úgy kezdte beszédét, mintha mindenben alávetné Spárta sorsát a rómaiak döntésének. (4) Majd amikor ezzel a nyilvánvalóan soha meg nem valósuló, üres beszéddel nem ment semmire, végül abban maradtak, hogy a néhány nappal azelőtt írásban rögzített feltételek alapján fegyverszünetet kötnek. A rómaiak megkapták a pénzt és a túszokat. (5) Miközben a zürannosz ostrom alatt állt, az argosziak felbátorodtak az egymás után érkező futárok híreitől, hogy Spártát kis híján már el is foglalták; (6) mivel pedig Püthagorasz is elvonult a helyőrség főerejével, nem féltek többé a fellegvár kis létszámú őrségétől. Egy bizonyos Arkhipposz vezetésével el is kergették őket, (7) a pellanai I imokratészt pedig, mivel kíméletes városparancsnokuk volt, szabadon engedték, szavukat adva neki, hogy nem esik bántódása. A nagy vidámság közepette érkezett meg hozzájuk Ouinctius, miután megadta a békét a zürannosznak, elbocsätotta Spärtäböl Eumeneszt €s a rhodosziakat, testveret, Lucius Quinctiust pedig visszaküldte a hajöhadhoz. 41. (1) A polgárok boldogan hirdették meg legsűrűbben látogatott ünnepüket, a nagy hírű Nemeai Játékokat! — amelyeket a háború viszontagságai miatt nem tartottak meg a hagyományos időben -, épp a római hadsereg és vezér bevo! A Nemeai Játékokat Kr. e. 573 óta rendezték meg kétévente, minden olümpiasz 1. és 3. évének júliusában. 182
