Page 178 [178]
eleget tesz a rómaiak óhajának: eltávozik Argoszból és kiüríti a várost, sőt a
hadifoglyokat és szökevényeket is visszaadja. (4) Kérte, hogy ha van még más
követelésük, azt adják írásba, hogy bizalmasaival együtt dönthessen a dologról.
(5) Így a türannosz is időt nyert a tanácskozásra, Ouinctius is összehívta a ha¬
ditanácsot, amelyen a szövetségesek vezetői is részt vettek. (6) Itt a legtöbben
azon a véleményen voltak, hogy folytassák a háborút, és döntsék meg a fürannosz
uralmát, mert semmi más módon nem lehet biztosítani Hellasz szabadságát.
(7) Sokkal jobb lett volna — mondták — meg sem kezdeni a háborút ellene, mint
a megkezdett háborút félbehagyni. (83) Magának Nabisznak a helyzetét is meg¬
erősítik azzal, hogy mintegy elismerik uralmát, és ha arra hivatkozhat, hogy a
római nép szentesítette zsarnokságát, példája más városokban is sokaknak buz¬
dításul szolgálhat, hogy polgártársaik szabadságára törjenek.
(9) Maga a fővezér inkább a békekötés felé hajlott. Belátta ugyanis, hogy ha
az ellenséget beszorítják a falak mögé, nem marad más hátra, mint az ostromzár,
(10) ez viszont hosszadalmasnak ígérkezik. Hiszen nem Gütheiont fogják ost¬
romolni — amely nem is az ostromnak köszönhetően, hanem megadással ke¬
rült hatalmukba —, hanem a fegyverrel-vitézzel rendkívül jól ellátott Spártát.
(11) Az egyetlen reményük az lett volna, ha seregükkel közelebb hatolva szét¬
húzást és lázadást tudnak támasztani a lakosság között; de hiába látták a védők
szinte a kapukig előrenyomulni a hadijelvényeket, senki nem mozdult.
(12) A consul azt is hozzáfűzte, hogy amint Villius, aki Antiokhosznál járt
követségben, visszatérőben hírül hozta, a királlyal fennálló béke sem szilárd
többé: Antiokhosz ugyanis a korábbinál sokkal jelentősebb szárazföldi és ten¬
geri haderővel kelt át Európába. (13) Ha az ő seregét leköti Spárta körülzárása,
vannak-e más csapatok, amelyekkel a rómaiak felvehetik a harcot az erős és nagy
hatalmú király ellen?
(14) Ezeket az okokat sorolta fel a nyilvánosság előtt. Magában azonban
amiatt aggódott, hogy az új consulnak a sorshúzás a görög hadszínteret juttatja,
és ő kénytelen lesz utódjának átengedni az általa kezdett háború győztes befe¬
jezését.
34.
(1) Ellenérvei egyáltalán nem hatottak szövetségeseire, így aztán látszólag hagy¬
ta magát meggyőzni tőlük, és ezáltal mégiscsak mindenkit a maga terve mellé
állított.
(2) , Az istenek fordítsák jóra! — mondta. — Ha így akarjátok, vegyük ostrom¬
zár alá Spártát! De tudjátok, milyen hosszadalmas dolog a városok ostroma,
amelybe sokszor előbb unnak bele az ostromlók, mint az ostromlottak; ezért
már most készüljetek fel arra, hogy Spárta falai alatt töltjük a telet! (3) Ha a
177