amikor átvettem a várost, az nem a ti szövetségesetek volt, hanem Philipposz
oldalán állt. (8) A helyzet pedig annyiban ment fel engem a vád alól, hogy
amikor szövetséget kötöttünk egymással, Argosz már a birtokomban volt, és ti
csak azt kötöttétek ki, hogy küldjek számotokra segédcsapatokat a háborúhoz,
de azt már nem, hogy vonjam ki helyőrségemet Argoszból. (9) Egyszóval az
Argoszról szóló vitában bizony én maradok felül, egyrészt eljárásom jogszerű¬
ségét tekintve — hiszen nem a ti városotokat vettem birtokomba, hanem az el¬
lenségét, (10) és nem erővel kényszerítettem, hanem önként adta meg magát
nekem -—, másrészt a ti hallgatólagos elismerésetek folytán is, hiszen szövetségünk
feltételei szerint ti Argoszt meghagytátok nekem.
(11) Ami mégis hátrányossá teszi helyzetemet, az fürannoszi címem és cse¬
lekedeteim, hogy szabadnak nyilvánítom a rabszolgákat, és a szűkölködő köz¬
népet telepesekként földhöz juttatom. (12) Ami a címet illeti, csak azt válaszol¬
hatom, hogy bármilyen vagyok is, ugyanaz vagyok, akivel, Titus Quinctius,
személyesen kötöttél szövetséget. (13) Ugy emlékszem, akkor királynak szólí¬
tottatok, most pedig, látom, fürannosznak neveztek. Ha én változtattam volna
meg uralkodói címemet, én tartoznék magyaräzattal kôvetkezetlenségemért — de
nem én tettem, hanem ti.
(14) Ami pedig azt illeti, hogy rabszolgák felszabadításával gyarapítottam a
lakosság számát, és földet osztottam a nincsteleneknek, itt is jogosan hivatkoz¬
hatom a helyzetre. (15) Ezeket az intézkedéseket, bármilyenek is, már megtet¬
tem, amikor szövetséget kötöttetek velem, és elfogadtátok segédcsapataimat a
Philipposz elleni háborúhoz. (16) De ha most cselekedtem volna így — megkér¬
dezhetném, mennyiben bántottalak meg ezzel benneteket, mennyiben szegtem
meg barátságunkat, de inkább azt mondom, őseim szokása és hagyománya
alapján tettem. (17) Ne próbáljátok saját törvényeitekhez és intézményeitekhez
mérni azt, ami Spártában történik. Semmi szükség rá, hogy mindent egyenként
összehasonlítsunk. Ti vagyoni helyzete alapján válogatjátok ki a lovast, a gyalo¬
gost, és az a célotok, hogy csak néhányan emelkedjenek gazdagságuk révén a
többiek fölé, a köznép pedig ezeknek legyen alárendelve. (18) A mi törvényho¬
zónk! nem azt akarta, hogy az állam kormányzása egy kis csoport kezében legyen
— ezt nevezitek ti senazusnak —, sem azt, hogy egyik vagy másik rend kiváltságos
helyzetet élvezzen az államban, hanem meg volt győződve arról, hogy a vagyon
és méltóság kiegyenlített elosztása révén lehet elérni, hogy sokan fogjanak fegy¬
vert hazájukért.