Seite 165 [165]
20.
(1) Ezzel a csekély haderővel több várost elfoglalt, és átpártoltak hozzá a sede¬
tanusok, az ausetanusok és a suessetanusok. (2) A járhatatlan erdőkben lakó
lacetanusok népe fegyverben maradt, részben velük született vadságuk miatt,
részben bűnösségük tudatában, mert miközben a consult és seregét a turdulusokkal
folytatott hadakozás kötötte le, zsákmányszerző rajtaütéseket hajtottak végre a
római szövetségesek területei ellen. (3) Ezért a consu/ városuk megostromlására
vezette nemcsak római co)orsait, de szövetségesei katonáit is, akiket fűtött a jogos
bosszúvágy.
(4) A város hosszan elnyúlt, de szélessége nem állt ezzel arányban. A consul
mintegy 400 lépésnyi távolságban állapodott meg seregével. (5) Itt előőrsként
néhány kiválasztott coborsot hagyott, azzal a paranccsal, hogy ne mozduljanak
el helyükről, amíg ő maga oda nem jön hozzájuk; serege többi részét pedig át¬
vezette a város túlsó oldalára.
Minden segédcsapata közül a legnagyobb létszámú a suessetanus ifjak különít¬
ménye volt. Öket küldte a falak alá, hogy kezdjék meg az ostromot. (6) A laceta¬
nusok, amikor felismerték ezek fegyvereit és hadijelvényeit, eszükbe jutott,
hányszor tombolták végig büntetlenül a suessetanusok földjeit, hány szabályos
ütközetben verték szét és futamították meg őket. Hirtelen kitárták a kaput, és
mindannyian rájuk rohantak. (7) A suessetanusok még a csatakiáltásukat is alig
állták ki, nemhogy a támadást. A consul pontosan erre számított. (8) Lovát
megsarkantyúzva az ellenséges falak alatt elvágtatott a cojorsaihoz, magához
vette őket, és — miután a védők mind kiözönlöttek a suessetanusok üldözésére
— a csendes és őrizetlenül hagyott városrészen át bejuttatta a városba. (9) Még
vissza sem értek a lacetanusok, ő már elfoglalta az egészet. Nemsokára meg is
adták magukat, mivel fegyvereiken kívül nem maradt egyebük.
21.
(1) Győzelme után azonnal a Bergium nevű erődhöz vonult, amely a rablók
legfőbb menedékhelye volt: innen indultak fosztogatni a provincia békés vidé¬
keire. (2) A bergistanusok egyik főembere átszökött a várból a consulhoz, és
mentegetni kezdte magát és honfitársait, mondván, a vezetés nem az ő kezükben
van: a rablók, akiket befogadtak, hatalmukba kerítették az erődöt. (3) A consul
felszólította, hogy térjen haza, találjon ki valami elfogadható magyarázatot tá¬
vollétére, (4) és ha majd azt látja, hogy ő a falak alá nyomult, és a rablók figyel¬
mét teljesen a falak védelme köti le, akkor ne feledje, hogy támogatóival együtt
most kell elfoglalnia a fellegvárat.
(5) A főember úgy tett, ahogy Cato meghagyta neki. A barbárok hirtelen két
tűz közé kerültek: kívülről a rómaiak mászták meg a falakat, míg bent elesett a
164