Page 159 [159]
látszat éppoly hathatósnak bizonyul, mint a valóság, és ha valaki hisz benne,
hogy van segítsége, éppen az ebbe vetett bizalom, remény és bátorság által me¬
nekül meg, éppúgy, mintha valóban segítséget kapott volna.
(5) Ezért másnap azt válaszolta a követeknek, hogy noha nem szívesen gyen¬
gíti meg hadseregét azzal, hogy másoknak kölcsönöz belőle, most mégis inkább
az ő veszélyeztetett helyzetükre van tekintettel, mint saját érdekeire. (6) Parancsot
adott az összes cohorsban szolgáló katonák egyharmadának, hogy idejében ké¬
szítsenek maguknak útravalót, amit majd magukkal visznek a hajókra, a hajók
pedig harmadnapra legyenek útra készen. (7) A követség két tagját felszólítot¬
ta, hogy jelentsék mindezt Bilistagesnek és az ilergeseknek, a fejedelem fiát pedig
szívélyes vendéglátással és ajándékokkal lekötelezve maradásra bírta. (8) A kö¬
vetek csak akkor indultak haza, amikor saját szemükkel látták, hogy a katonák
hajóra szálltak. Miután ezt kétségbevonhatatlan tényként jelentették otthon,
nemcsak övéikben, de az ellenség között is elterjedt a hír, hogy közeleg a római
segítség.
13.
(1) A consul, miután elég meggyőző látszatot teremtett számukra, visszarendel¬
te katonáit a hajókról. (2) Mivel már közeledett a hadműveletek számára ked¬
vező évszak, téli táborát Emporiaitól három mérföldnyire állította fel. Innen
kiindulva hol erre, hol arra vitte embereit portyázni az ellenség földjére, tábo¬
rában csekély őrséget hagyva hátra. (3) Általában éjszaka indultak útnak, hogy
minél messzebbre juthassanak a tábortól, és kihasználhassák a meglepetés erejét.
Ezek a rajtaütések jó gyakorlatot jelentettek az újoncoknak, sok ellenséges
foglyot is ejtettek, úgyhogy azok már elő sem merészkedtek erődítményeik falai
mögül.
(4) Miután eléggé kiismerte saját emberei és az ellenség hangulatát, összehí¬
vatta a íribunusokat, a parancsnokokat, az összes lovast és cenzuriót, és így beszélt
hozzájuk:
(5) , Eljött a várva várt pillanat, itt a lehetőség, hogy bebizonyítsátok hősies¬
ségeteket. Eddig inkább fosztogatók, mint katonák módjára viseltetek háborút,
(6) de most igazi ütközetben, valódi ellenségként fogtok összecsapni az ellen¬
séggel. Aztán már nemcsak földeket dúlhattok, de gazdag városokat is kifoszt¬
hattok. (7) Atyáink, amikor Hispániában még karthágói fővezérek és seregek
állomásoztak, nekik pedig egy szál katonájuk sem volt itt, mégis belefoglaltatták
a szerződésbe, hogy érdekszférájuk határa a Hiberus folyó legyen.! (8) Most
! Az I. pun háborút lezáró szerződés 226-ban Hasdruballal megújított változatáról van
sz6 (XXI. 2. 7).
158