Page 150 [150]
jelvényei.! Úgy hallom, már nagyon is sokan magasztalják és bámulják a korin¬
thoszi és athéni műalkotásokat," és gúnyolódnak a római isteneket ábrázoló
agyag oromdíszeken. (5) Én jobban szeretném, ha ezek az istenek óvnának
minket, és reményeim szerint ez így is lesz, ha meghagyjuk őket a helyükön.
(6) Atyáink idejében Pürrhosz nemcsak a férfiakat akarta ajándékokkal meg¬
környékezni követe, Kineasz útján," hanem az asszonyokat is. Akkor még nem
hozták meg az Oppius-törvényt a női fényűzés korlátozására, mégsem fogadtak
el semmit. (7) Mit gondoltok, miért? Ugyanazért, amiért őseink nem hoztak
törvényt erről a dologról: nem volt fényűzés, amelyet korlátozni kellett volna.
(8) Ahogy az ember szükségszerűen előbb ismeri meg a betegségeket, mint
gyógymódjaikat, éppúgy előbb születnek meg a szenvedélyek, mint törvényes
korlátozásaik. Ugyan mi tette szükségessé az 500 iugerumról szóló Licinius¬
törvényt," ha nem a földbirtok kiterjesztésének féktelen vágya? (9) Miért hozták
meg az ajándékokról és adományokról intézkedő Cincius-törvényt, ha nem
azért, mert a köznép a senazus vám- és adófizetőjévé kezdett válni? (10) Így aztán
nem csoda, hogy annak idején sem az Oppius-féle, sem egyéb törvényt nem
tartottak szükségesnek az asszonyi költekezés korlátozására, hisz az asszonyok
akkor sem fogadták el az aranyat és bíbort, ha úgy tukmálták rájuk. (11) Ha
Kineasz most járná körbe a Várost ezekkel az ajándékokkal, az utcán ácsorgó
asszonyok között biztosan akadna nem is egy, aki elfogadná.
Bevallom, egyes vágyaknak én még az okát vagy értelmét sem vagyok képes
átlátni. (12) Az még talán természetes szégyenérzetnek vagy felháborodásnak
mondható, amit akkor érzünk, ha nekünk nem szabad azt, amit másnak igen
— de mondjátok, ha mindenki ugyanúgy öltözködhet, mitől fél mindegyikőtök,
mit látnak meg rajta mások? (13) Valóban kellemetlen dolog a takarékosság vagy
a szegénység szégyene, de a törvény mindkettőtől megment benneteket: csak
azt nem viselitek, amit nem szabad viselnetek. (14) »Eppen ezt az egyenlősdit
! 212-ben Szürakuszai kirablásával (XXV. 40.) kezdődött és a görögországi háborúkban
folytatódott a görög műkincsek Rómába szállítása, és ezek, valamint a görögökkel való
állandó érintkezés hatására a római ízlés, divat, életmód nagyon megváltozott, sokkal
igényesebb, fényűzőbb lett.
2 228-ban járt először római követség Athénban és Korinthoszban (Polübiosz II. 12. 8).
3 Pürrhosz 280-ban a hérakleiai és/vagy 279-ben az asculumi csata után Kineaszt küldte
el Rómába, hogy tárgyaljon a senazussal (lásd a XIII. könyv tartalmi összefoglalóját).
! Ez a Kr. e. 367-ben hozott törvény megtiltotta, hogy bárkinek 500 iugerumnál nagyobb
birtoka legyen (VI. 35. 5).
5 A M. Cincius Alimentus javaslatára 204-ben hozott törvény korlátozta az ajándékozást,
és megtiltotta, hogy az ügyvédek szolgálatukért pénzt vagy ajándékot fogadjanak el.
149