tása alapján Aulus Cornelius Mammula praetor tett fogadalmat Gnaeus Servilius
és Gaius Flaminius consulok idejében [217]." (3) A fogadalmat a felajánlás után
21 évvel teljesítették.
Ezekben a napokban választották meg és avatták fel augurnak Gaius Claudius
Pulchert (Appius fiat) az el6z6 évben elhunyt Quintus Fabius Maximus helyére.?
(4) Amikor már mindenki furcsállni kezdte, hogy szó sem esik a Hispániában
kitört háborúról, megérkezett Ouintus Minucius levele, amelhogy Turda városa
mellett szabályos ütközetben legyőzte Budares és Baesadines hispán hadvezé¬
reket; 12 000 ellenséges katonát vágtak le, Budarest, az egyik fővezért elfogták,
a többieket szétverték és megfutamították. (5) A levél felolvasása után már
kevésbé aggódtak Hispánia miatt, ahol eddig hatalmas háborúra számítottak.
Mindenki legfőbb gondja Antiokhosz király lett, főleg a tíz megbízott haza¬
érkezése után. (6) A megbízottak beszámoltak Philipposszal folytatott tárgya¬
lásaikról, hogy milyen feltételekkel adták meg neki a békét, és tudatták, hogy
Antiokhosz részéről nem kevésbé súlyos háború fenyeget. (7) A király — mond¬
ták — hatalmas hajóhadával és nagyszerű szárazföldi seregével átkelt Európába,
és ha nem térítette volna el őt az üres híresztelésből fakadó üres reménység, hogy
megtámadhatja Egyiptomot, Hellasz hamarosan lángba borult volna. Az aitólok
sem fognak ugyanis nyugton maradni, hiszen természettől fogva lázongó népség,
ráadásul még neheztelnek is a rómaiakra. (8) Ezenkívül Hellasz oldalában van
még egy jókora tüske: Nabisz, aki most még csak a spártaiak fürannosza, de ha
engedik, csakhamar egész Hellasz zsarnoka lesz, aki kapzsiságban és kegyetlen¬
ségben a leghírhedtebb zürannoszokkal is felveheti a versenyt. (9) Ha el nem
veszik tőle Argoszt, a Peloponnészoszt ellenőrző fellegvárat, akkor hiába szaba¬
dították meg Philipposz uralmától Hellaszt, mert a király helyett, aki legalább
45.
(1) Miután szavahihető férfiak szájából hallották ezeket, akik ráadásul szemé¬
lyesen győződtek meg mindenről, (2) az atyák az Antiokhosz-féle ügyet tartot¬
ták ugyan fontosabbnak, de mivel a király — ki tudja, miért — visszatért Szíriába,
sürgősebbnek vélték, hogy a fürannoszröl tärgyaljanak. (3) Hosszas vita után,
hogy elég okuk van-e már a hadüzenetre, vagy pedig inkább adják meg a felha¬
talmazast Titus Quinctiusnak, hogy a spartai Nabisszal kapcsolatban jarjon el
úgy, ahogy az állam érdekében a legjobbnak látja, végül az utóbbi lehetőség
mellett döntöttek. (4) Ugy vélték ugyanis, nemigen érinti az állam leglényegesebb