Page 107 [107]
8.
(1) A csatában elért sikert aránytalanul nagynak feltüntető híradások — az üt¬
közetből visszatérők ugyanis sorra azt kiáltozták, hogy a rómaiak rémülten
menekülnek -— a királyt, bár vonakodott, habozott és egyre azt mondogatta, (2)
hogy ez hebehurgyaság, és sem az időt, sem a helyet nem tartja megfelelőnek,
arra késztették, hogy összes csapatával harcba vonuljon. (3) Ugyanígy cselekedett
a római hadvezér is, inkább kényszerűségből, mint a kínálkozó alkalom csábí¬
tására. A jobbszárnyat tartalékban hagyta, az elefántokat állítva a hadijelvények
elé, (4) a balszárnnyal és az összes könnyűfegyverzetűvel nyomult az ellenség
felé. Közben emlékeztette őket, hogy ugyanazokkal a makedónokkal fognak
összecsapni, akiket az Épeiroszi-szorosnál kiűztek hegyekkel és folyókkal védett
állásaikból, legyőzve a kedvezőtlen terepviszonyokat is, majd szabályos csatában
leverték őket;! (5) azokkal, akiket korábban Publius Sulpicius vezetésével is
legyőztek, amikor azok Eordaia bejáratát tartották megszállva." A makedón
birodalmat eddig is csak a hírneve tartotta fenn, nem az ereje, de most már végre
ez a hírnév is a múlté.
(6) Ezalatt le is értek övéikhez a völgy mélyére, akik a sereg és a fővezér ér¬
kezésére újrakezdték a harcot, rohamot indítottak, és ismét megfutamították az
ellenséget. (7) Philipposz a kispajzsosokkal és gyalogsága jobbszárnyával — a
makedón sereg főerejével, az úgynevezett phalanxszal — szinte futólépésben
indult az ellenség felé. (8) Megparancsolta Nikanórnak, az egyik bíborpalástos¬
nak, hogy a többi csapattal azonnal kövesse. (9) Mihelyt felért a hegyhátra,
meglátta az ott lezajlott csata nyomait — néhány ott heverő ellenséges fegyvert
és halottat —, és hogy a rómaiakat elűzték innen, most pedig már az ellenséges
tábor közelében dúl az ütközet. Először rendkívül megörült; (10) később azon¬
ban, amikor az ő emberei kezdtek visszafelé menekülni, és rajtuk vett erőt a
rémület, egy ideig bizonytalankodott, ne vezesse-e vissza csapatait a táborba.
(11) Majd amikor már közeledett az ellenség, és — arról nem beszélve, hogy
hátulról kaszabolta a menekülőket, akikre a biztos halál várt, ha ő nem siet a
segítségükre — már neki magának sem volt lehetősége a biztonságos visszavo¬
nulásra, (12) arra kényszerült, hogy noha serege egy része még nem érkezett
meg, mindent kockára tegyen.
Az ütközetből visszatért lovasokat és könnyűfegyverzetűeket a jobbszárnyon
helyezte el a kispajzsosokkal egyiitt.’ (13) A makedön phalanxnak pedig meg¬
parancsolta, hogy tegyék le lándzsájukat, amelynek hosszúsága csak akadályoz¬
! Vö. XXXII. 11-12.
? Vö. XXXI. 39. 7-15.
3 A fordítás Lachmann szövegjavításán alapul.
106