OCR Output

Csodásan megvédtük Dümait is az előző háborúban..." Eléggé intő példa szá¬
munkra a mások szerencsétlensége; ne törekedjünk arra, hogy mi szolgáljunk
elriasztó például másoknak!

(30) Ne vessétek meg azt, amit kívánnotok kellene és teljes erővel töreked¬
netek rá, csak mert a rómaiak önszántukból keresik barátságunkat. (31) Nyilván
ittragadtak ezen az idegen földön, és a ti védőszárnyaitok alatt akarnak meghú¬
zódni, félelmükben folyamodnak a ti szövetségetekért, hogy befuthassanak ki¬
kötőitekbe, és ti ellássátok őket élelemmel. (32) Hogyne! A tenger a hatalmuk¬
ban van, a földet, amelyre ráteszik a lábukat, máris uralmuk alá vonják. Amit
kérnek, akár el is vehetnék, de mivel meg akarnak kímélni benneteket, nem
hagyják, hogy vesztetekbe rohanjatok. (33) Az a középút ugyanis, amelyet Kleo¬
medón az előbb a legbiztosabb megoldásként javasolt nektek — hogy maradjatok
veszteg, és ne vegyetek részt a háborúban —, nem középút, hanem nemlétező út.
(34) Nem is szólva arról, hogy a római szövetséget vagy el kell fogadnotok, vagy
el kell utasítanotok — ha soha senkit nem biztosítunk egyértelműen támogatá¬
sunkról, hanem a végeredményt várjuk, hogy magunk is ahhoz pártoljunk, aki¬
hez a szerencse, akkor mi másra számíthatunk, mint hogy a győztes zsákmá¬
nyává válunk?

(35) Ha azt, amiért teljes szívetekből imádkoznotok kellett volna, önként
ajánlják fel nektek, ne finnyáskodjatok! Nem lesz mindig módotok rá, hogy
szabadon válasszatok két lehetőség között, mint ma. Egy alkalom ritkán jön el
újra, és hamar tovaszáll. (36) Már rég szeretnétek megszabadulni Philipposztól,
de nem mertek. Nagy hajóhadakkal és hadseregekkel jöttek a tengerentúlról
azok, akik a szabadsággal akarnak megajándékozni benneteket úgy, hogy ez sem
fáradságot, sem veszélyt nem jelent számotokra. (37) Ha nem fogadjátok el őket
szövetségesnek, aligha vagytok észnél; viszont ha nem szövetségeseitek, akkor
ellenségeitek lesznek."

22.

(1) A sztratégosz szavaira moraj támadt: egyesek tetszéssel fogadták a beszédet,
mások hevesen ócsárolták a helyeslőket. (2) Hamarosan nemcsak egyes emberek,
de egész népek között is szóváltás kezdődött. A szövetség tisztségviselői között
— ezeket damiurgoszoknak hívják, és tízet választanak belőlük — semmivel sem
volt kevésbé éles a vita, mint a tömegben. (3) Öten kijelentették, hogy a római
szövetségről fognak előterjesztést tenni és erre fognak szavazni, öten viszont arra
a törvényes szabályozásra hivatkoztak, amely a tisztségviselőknek megtilt minden

! Vö. XXXIII. 22. 10. A 207-206-os évek eseményeinél Livius nem tesz említést a város
elfoglalásáról.

80