Oldal 25 [25]
18.
(1) Még a város átadása előtt történt, hogy Abüdosz ostromának hírére az
Alexandriába küldött három követ közül! közös megállapodásuk alapján a leg¬
fiatalabb, Marcus Aemilius elment Philipposzhoz. (2) Szemére vetette a király¬
nak, hogy fegyvert fogott Attalosz és a rhodosziak ellen, most pedig épp Abü¬
doszt ostromolja. Philipposz azt felelte, hogy Attalosz és a rhodosziak provo¬
kálták őt. Mire a követ megkérdezte: , Talán az abüdosziak is megtámadtak
téged?" (3) A király, aki nem szokott hozzá, hogy igazat mondjanak neki, úgy
találta, a a követ szavai túl dacosak ahhoz képest, hogy egy uralkodó előtt áll. Így
denckelőti der römai. (4) En leginkäbb azt szeretném, ha ti szerződésünk
értelmében megtartanátok velem szemben a békét. Ha viszont provokáltok, majd
meglátjátok, hogy én is méltán lehetek büszke királyságomra és a makedón
névre, amely nem kevésbé nemes, mint a római!"
(5) Philipposz, miután e szavakkal elbocsátotta a követet, birtokába vette a
felhalmozott aranyat és ezüstöt, de az emberi zsákmányt mind egy szálig elveszí¬
tette. (6) A tömeg ugyanis veszett haragra lobbant: úgy vélte, elárulták a harcban
elesetteket, egymás szemére hányták esküszegésüket; de elsősorban a papokat
hibáztatták, amiért a halálra szántakat elevenen az ellenség kezére juttatják. (7)
Váratlanul mindannyian szétfutottak, hogy leöldössék az asszonyokat és gyer¬
mekeket, és különféle módszerekkel egymást és magukat is kivégezzék.
A király megdöbbent, hogy mi ütött beléjük, és visszafogta katonái rohamát,
mondván: ad három napot az abüdosziaknak arra, hogy meghaljanak. (8) Ezalatt
a legyőzöttek több szörnyűséget követtek el egymással szemben, mint amennyit
a vérszomjas győztesektől várhattak volna. Senki sem került közülük elevenen
a király hatalmába, legfeljebb aki bilincsei vagy más kényszerhelyzet miatt nem
halhatott meg. Philipposz, miután Abüdoszba helyőrséget telepített, visszatért
királyságába.
(9) Ahogyan Hannibalnak Saguntum megsemmisítése, úgy Philipposznak
Abüdosz elpusztítása adott bátorságot a rómaiak elleni háborúhoz. A királyhoz
már útközben futárok érkeztek a hírrel, hogy a consul már Épeiroszban van, és
szárazföldi seregét Apollóniába, hajóhadát pedig Korkürára küldte téli szállásra.
19.
(1) Közben az Afrikába küldött követek Hamilkar, a galliai sereg vezére ügyében
ezt a választ kapták a karthágóiaktól: Ők mindössze annyit tehetnek, hogy
Hamilkart száműzetéssel büntetik, és javait elkobozzák. (2) Azokat a katona¬
! Vö. XXI. 2. 3.
24