Page 201 [201]
200
IX. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A HAZAI OKTATÁSI, FEJLESZTÉSI...
sajâtos észlelésének (Biggs & Tang, 2003), szükséges az értékelés oktatói és
hallgatói értelmezéseit tovább vizsgálni, valamint kitérni az értelmezések
összefüggéseire a konstruktív összehangolás elméletének más elemeivel.
Az oktatóközösségek szakmai tanulástámogatásának vizsgálatában
megerősítendő a kísérletezés, az innovációk, és a közös (oktató és pedagógiai
szakember részvételével zajló) fejlesztés során végbemenő szakmai tanulás
kutatása, az ezt erősítő és gyengítő tényezők feltárása. A kísérletezés,
innovációk, közös fejlesztések esetében hangsúlyosan szükséges vizsgálni
a hallgatók szerepét, bevonódását, az eredmények hallgatói észlelését.
Amennyire a kutatási lehetőségek engedik, e területen nagy hozadéka lenne
longitudinális vizsgálatok folytatásának is. Mindezáltal tovább erősödhetne
a hazai felsőoktatásban kevésbé jelen lévő tanításra és tanulásra vonatkozó
tudományosság iránya is.
Szükséges a tanulásközpontú megközelítés és a tanulószervezet kutatá¬
sainak eredményeit összekapcsolni, egyes felsőoktatási intézményekben e
szempontokat együttesen vizsgálni.
Érdemes nemzetközi összehasonlító vizsgálatok felé is nyitni, főleg az oktatói
tanulástámogatás , keletkezéseinek" kutatása kapcsán.
A tanulás-tanítás megújításának eredményes útjai kapcsán ajánlott tovább
vizsgálni az oktatók szakmai fejlődésének támogatására szolgáló tartalmi¬
formai variációk eredményességét, valamint kapcsolódását az adott oktatói
és intézményi célokhoz, igényekhez.
A felsőoktatásban a távolléti oktatás megjelenésével korábban nem ismert
mértékben jelent meg az online tanítás és az oktatók ezzel kapcsolatos szak¬
mai fejlődésének, tanulásának kérdése. A következő évek nagy kérdése, hogy
az online oktatási tapasztalatok, illetve az oktatók online szakmai tanulási
tapasztalatai milyen módon alakítják át az oktatók szakmai fejlődésének,
tanulásának céljait, fókuszait, tartalmát és formáit a hazai felsőoktatásban.
Az online oktatás tapasztalatai milyen módon ösztönzik az oktatókat, oktató¬
közösségeket a tanulás és tanítás reflexióinak mélyítésére, a tanulásközpontú
felsőoktatás prioritásainak újragondolására (vö. Murray et al, 2020). Ez az
irány nemcsak a tanítási gyakorlatok megváltozására kell hogy fókuszáljon,
hanem arra, hogy hogyan változnak az oktatói nézetek a hallgatók aktív,
konstruktív tanulásának támogatásáról, a minden hallgatóra kiterjedő tanu¬
lástámogatásról, a hallgatói tanulási eredmények fejlődésének elősegítéséről,
az oktatók, oktatóközösségek tanuläsäröl. Toväbbä azt is fontos kiemelni,
hogy a járványhelyzetben megszületett távolléti oktatás milyen dilemmákat,
hosszú távon is ható kérdéseket vet fel: akár a személyes tanulási utak támo¬
gatása, akár a csoportok, közösségek tanulása vagy akár a tanulás kognitív,