Oldal 200 [200]
3. AZ OKTATÓK ÉS OKTATÓKÖZÖSSÉGEK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSA... 199
párhuzamosan tartott. Fontos tanulsága a fejlesztés alapú kutatásnak, hogy a
szakmai fejlődés és tanulás támogatásának e kezdeti időszakaiban az eredmények
elsősorban oktatói szinten jelennek meg: az oktatói nézetek alakulásában, a tanulás
tudatosságának növekedésében (I. részletesebben 8. fejezetben). Ugyanakkor a
nemzetközi kutatások (Stes & Van Petegem, 2011; Chalmers & Gardiner, 2015;
De Rijdt et al., 2016) fényében is sziikséges a képzési programok és az intéz¬
mények szintjén is értékelni az eredményeket, valamint olyan tovabbi értékelési
módszereket bevonni, amelyek lehetővé teszik a tanítási gyakorlat és a hallgatói
tapasztalatok változásának vizsgálatát.
A kutatási eredményeink összességében abban segíthetnek, hogy a fő kihíváso¬
kat és az ezzel kapcsolatos eredményes irányokat azonosítani tudjuk, s ezáltal az
oktatók szakmai fejlődésének, tanulásának támogatásában el lehessen mozdulni
egy tervezettebb, tudatosan rendszerbe ágyazott tanulástámogatás felé.
4. JÖVŐBELI KUTATÁSI IRÁNYOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
AZ OKTATÓI SZAKMAI TANULÁSRA ÉS TÁMOGATÁSRA
A további kutatásainkban is lényeges, folytatandó iránynak tartjuk (1) az oktatók,
oktatóközösségek szakmai fejlődésének és tanulásának vizsgálatát, hiszen az
oktatók a tanítás-tanulás világának megújításában kulcsszereplők: értelmezők,
értékelők, alkotók; (2) az oktatói nézetek és tapasztalatok kutatását, amelyek
alakítják az oktatók mindennapi pedagógiai gyakorlatát és értelmezik az oktatás¬
politikai, intézményi, társadalmi elvárásokat; (3) a helyi felsőoktatási kontextusok
hatásainak mélyebb feltárását; (4) az oktatói tanulástámogatással kapcsolatos
fejlesztések kutatását és az eredmények komplex értékelését. Ezen túl az elmúlt
időszakban végzett kutatási eredményeink alapján és a nemzetközi tendenciákra
figyelve a következő továbblépési irányokat tartjuk kiemelten fontosnak:
— À tanulásközpontú megközelítés tényezői közti kapcsolat értelmezését
szükséges mélyíteni az oktatói nézetek és tapasztalatok vizsgálata során. Ezt
az irányt főként kvalitatív jellegű vizsgálatokkal lehet megvalósítani, amiben
hasznos alkalmazni a kritikus esemény technikáját vagy szakmai dilemmákat
megfogalmazó vignettákat, és előtérbe állítani az oktatóközösségek
értelmezéseit.
— A felsőoktatási kontextusban a tanulásközpontú megközelítés vizsgálatakor
érdemes a minden tanuló tanulástámogatásával kapcsolatos nézeteket,
innovációkat, szakmai tanulástámogatási lehetőségeket alaposabban feltárni,
összefüggésben a tanulásközpontúság többi tényezőjével, és azonosítani az
oktatói nézetekben, tapasztalatokban rejlő inkoherenciákat, feszültségeket
és továbblépési lehetőségeket.