Seite 192 [192]
2. AZ OKTATOK SZAKMAI FEJLODESENEK, TANULASANAK... I9I
zése, a tudomdny-, szakteriilet uj eredményeinek tanitdsa vagy a tehetséges hallgatok
tanulásának, fejlődésének segítése is olyan kompetenciaterületek, amelyek inkább a
tapasztalt oktatókra jellemzőbbek, mint a kezdőkre. Mindez jelezheti azt, hogy
ezeken a területeken működik a szakmai szocializáció, agyakorlatközösségekben
való informális tanulás, ami különösen az első időszakban jelentős hatású.
A tanítási tapasztalatok meghatározóak a szakmai fejlődéssel kapcsolatos
nézetek alakulásában is, de ez a kapcsolat nem lineáris jellegű. Bár az oktatók a
szakmai fejlődés és tanulás iránt a kezdeti időszakban a legelkötelezettebbek, 20-29
év tanítási tapasztalattal rendelkezők közt újból megerősödik a hallgatók tanulásá¬
nak támogatására fókuszáló szakmai fejlődés nézete, azaz a szakmai fejlődésre való
nyitottság kapcsán két tetőpont is azonosítható. Bár egy speciális oktatói csoportra
vonatkozik, de a tanítási tapasztalatok szempontjainak fontosságát erősítik meg
kvalitatív vizsgálatunk eredményei is: a tapasztalt oktatók körében különösen a
kísérletezés és a kölcsönös vagy együttműködésen alapuló tanulás erősödött meg,
szemben a kezdő tapasztalatokkal, ahol a tanulás mozaikos jellegű volt.
A tanulásközpontú megközelítés szempontjából érdemes még kiemelni a ball
gatók tanulásának támogatása kompetenciaterületet, ami a képzési területek és a
tanítási tapasztalat szerint is differenciált képet mutat. Jellemző inkább a puha, mint
a kemény tudományterületek oktatói körére. A tanítási tapasztalatok mentén pedig
nem a szokásos, kezdeti időszak utáni kompetenciaérzet növekedését mutatják,
hanem húsz év tanítási tapasztalat után tapasztalható egy ugrásszerű növekedés,
3. AZ OKTATÓK ÉS OKTATÓKÖZÖSSÉGEK SZAKMAI TANULÁSÁNAK
TÁMOGATÁSA: NEMZETKÖZI IRÁNYOK ÉS HAZAI LEHETŐSÉGEK
A kutatási eredmények és a nemzetközi gyakorlat is azt mutatja, hogy a felsőok¬
tatásban az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának, az oktatás fejlesztésé¬
nek komplex tamogatérendszereire van sziikség (pl. Taylor & Rege Colet, 2010;
Saroyan € Irigwell, 2015). A hazai felsőoktatásban viszont inkább még csak
most látszódnak kialakulni azok az első kezdeményezések, amelyek tervezetten
és szervezetten kívánják támogatni az oktatók szakmai fejlődését és tanulását.
Mindezért ebben a fejezetben egyrészt áttekintjük, hogy mik azok a kihívások,
amelyekkel a nemzetközi kontextusban találkoznak azok, akik az oktatók szakmai
fejlődésének és tanulásának támogatásával foglalkoznak, valamint hogy milyen
irányba mozdultak el e támogató rendszerek az elmúlt évtizedekben. Másrészt
összegezzük azokat a legfontosabb kutatási eredményeinket, amelyek segíthetik
azonosítani azt, hogy az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának támoga¬
tásakor milyen lehetőségeket érdemes kiaknázni, mire érdemes építeni, milyen
kihívásokra kell figyelni a hazai felsőoktatásban. Mindkét iránnyal ahhoz kívánunk