Seite 191 [191]
190 IX. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A HAZAI OKTATÁSI, FEJLESZTÉSI...
nézetei és tapasztalatai, valamint az oktatói identitáskonstruálás mennyiben
mutatnak - elsősorban a tanulásközpontúság megjelenése kapcsán — differenciált
képet a képzési területek és az oktatók tanítási tapasztalatának fényében. Ösz¬
szességében az látszik, hogy a képzési területek és a tanítási tapasztalatok éppen
ellenkezően érvényesülnek az oktatói elképzelésekben: a tanulásközpontú tanítási
megközelítések és kompetenciák, valamint a szakmai fejlődés, tanulás tevékenységei
elsősorban a képzési területek mentén különböznek, míg a ,hagyományosabb"
oktatói kompetenciák, a szakmai fejlődés nézetei és az oktatói identitáskonstruálás
elsősorban a tanítási tapasztalat fényében (I. 9.2. táblázat).
9.2. táblázat. Az oktatók tanítási megközelítéseinek, kompetenciáinak, szakmai fejlődéssel
és tanulással kapcsolatos nézeteinek és tevékenységeinek, valamint az oktatói
identitáskonstruálásnak differenciáltsága
Képzési területenként változó Tanítási tapasztalat fényében változó
Információ- és értékelési központú, előzetes
Tanulásközpontú tanítási megközelítések tudásra és interakcióra épülő, kritikai gondol
kodás fejlesztésére irányuló megközelítés
Tanuläsközpontü kompetenciäk „Hagyomänyosabb” oktatöi kompetenciák
gy. y
Szakmai fejlődés, tanulás tevékenységei Szakmai fejlődés nézetei?
Oktatói identitáskonstruálás és tanulási formák
(az oktatás iránt nyitott oktatók körében)
Ez alapján három fő tendencia látszik, egyrészt az, hogy a tanulásközpontú
tanítás és tevékenységek szempontjából a képzési területek jelentős szerepet ját¬
szanak; másrészt, hogy a tartalomközpontú tanítás nézetei, kompetenciái inkább
a tanítási tapasztalattal növekszenek; harmadrészt, hogy a szakmai fejlődés és
tanulás mélyebb , rétegei -nek alakulása kapcsán a tanítási tapasztalat jelentősé¬
ge erősödik meg (I. az oktatói identitás változásait, a szakmai fejlődés, tanulás
nézeteit szemben a tevékenységekkel). A tanulásközpontú megközelítés iránt
nyitottabb területek a nemzetközi trendekkel összhangban a puha tudományok
képviselői, de a szakmai fejlődés és tanulás tevékenységeiben összetettebb a kép,
kiemelendő, hogy az alkalmazott kemény területek képviselőire (I. mérnöki, in¬
formatikai és orvostudományi területek) jellemzőbb a vizsgálatok révén történő
szakmai fejlődés útja.
A tanítási tapasztalatok jellemzően tehát a ,bagyományosabb" oktatói kompe¬
tenciák fejlődése, alakulása szempontjából lényegesek, például a kurzusok terve¬
2 Elsősorban a tanítási tapasztalatok szerint differenciált, a I4 képzési terület közül öt esetben
találtunk különbségeket az adott területen tanítók és nem tanítók közt (I. bővebben az 5.
fejezetben).