Page 181 [181]
180 VIII. VARIÁCIÓK AZ OKTATOK SZAKMAI FEJLODESENEK...
Az Al fejlesztés során az oktatók által készített produktumok hasonló eredmé¬
nyeket mutatnak, mint a kérdőíves visszajelzés eredményei. Alapvetően az látszik,
hogy a legtöbb változás a célok és tanulási eredmények tervezése terén történik, de
az értékelési rendszer is alakul, valamint a konstruktív összehangolás is több eset¬
ben látványosan erősödik. A hallgatói tanulási tevékenységek jellemzően építenek
a hallgatók aktivitására, olyanok, amiket az oktatók már korábban is használtak
a kurzusaikon (pl. esetelemzés, disputa, csoportos bemutató, mini-kutatás), te¬
hát ezek alapján gyakran nem radikális módszertani megújulás, hanem inkább
finomhangolás történik: a hallgatói aktivitásra épülő módszerek kidolgozottsága
erősödik, főként azáltal, hogy a célok és az értékelés konkrétabbá válnak, és a
tanulási tevékenységekhez kapcsolódnak.
Az A2 fejlesztésben az oktatók szakmai tanulásának támogatása nem kötő¬
dött fejlesztendő tematikákhoz, anyagokhoz. A workshopon a részt vevő oktatói
reflexiók alapján az látszódott, hogy az oktatói jógyakorlatok nem újulnak meg
igazán, az oktatók nem kezdenek bele nagyobb újításokba. A tanulásra való re¬
flexióban is inkább a szakmai tanulás kisebb lépéseinek elve jelenik meg, a már
meglévő gyakorlatok kisebb léptékű átalakítása (pl. a hallgatói csoportban egymás
megismerésének erősítése), kiegészítése (pl. hogy a par- és csoportmunkakban az
egyéni gondolkodás támogatása is fontos).
A BI fejlesztés során az látszódott, hogy a részt vevő oktatók nagyon mo¬
tiváltak a szakmai tanulásra, kisebb tanszéki közösségükben van hagyománya
az oktatásról való gondolkodásnak, együttműködésnek. Ebben a fejlesztésben
a szakmai tanulásra motivált közösségek önszabályozott módon tanultak: ők
vetettek fel tanulási témákat (pl. oktatói kiégés), kértek új tanulási alkalmakat,
terveztek új értékelést, amelyhez visszajelzést kértek. Eredmény, hogy közösen
gondolkodtak az oktatás kérdésein, problémáin, értelmezéseik differenciálódtak;
gyakorlatukban a változtatás területét közösen azonosították, a fejlesztést kö¬
zösen dolgozták ki a támogatók segítségével. A B1 fejlesztés viszont csak addig
működött eredményesen, amíg már működő oktatói szakmai tanulóközösségek
vonódtak be.
A B2 fejlesztés eredményeit a közösen azonosított fejlesztési célokban és ehhez
kapcsolódó anyagokban, produktumokban tudjuk értelmezni. Például a tantárgyi
fejlesztéshez kötődő három azonosított feladat közül a gyakorlatias, életszerű
feladatok készítésében, megosztásában érezték magukat legeredményesebbnek,
majd az alapfogalmak készítésében, végül pedig a pár- és csoportmunkák erősíté¬
sében. A reflexióikból jól látszódik, hogy a kurzus oktatói erőteljesen különböztek
abban, hogy milyen mértékű erőfeszítéseket tettek, s hogy ebben meghatározó és
példaértékű szerepe volt a tantárgy-felelősnek. A tanulás eredményei az elkészült
anyagok gyakorlatban való felhasználásához kötődnek, valamint a tudásmegosztás
lehetőségeihez kapcsolódnak.