Oldal 170 [170]
6. AZ OKTATÓI SZAKMAI TANULÁST TÁMOGATÓ FEJLESZTÉSEK CÉLJAI 169
A támogatói javaslat alapján a vezetők azonosítottak olyan, a kari képzési prog¬
ramokhoz kötődő fejlesztési lehetőségeket, amelyek szisztematikus pedagógiai
támogatást igényelnek. Így esett a választás a nagyobb hallgatói lemorzsolódást
mutató levelező képzés fejlesztésére, valamint a képzési program első tanévében lévő
kurzus fejlesztésére, ami már eleve nyitott volt a hallgatói képességek fejlesztésére,
a gyakorlatorientált tanításra. A B1 fejlesztésből a célkitűzések közül megmaradt
a kisebb oktatói közösségek támogatása, de itt már képzéshez, illetve kurzushoz
kötődött, nem elsősorban a tanszékekhez. A B2 fejlesztés célkitűzéseire jellemző,
hogy menet közben az érintettek közös gondolkodása révén folyton alakult, ezért
gyakoribbá váltak a vezetők és támogatók közti egyeztetések a célokról, valamint
maguk az oktatók is bevonódtak a fejlesztések céljainak tervezésébe.
A fejlesztés alapú kutatás eredményei azt mutatják, hogy a szakmai tanu¬
lás támogatása kapcsán az egyik legnagyobb kihívás a közös cél megtalálása és
egyeztetése. Mind a négy fejlesztésben központi kérdés volt a vezetők, oktatók
és támogatók céljainak értelmezése, összeegyeztetése, melyek közül az egyik
legfőbb nehézségnek a képzésfejlesztés és módszertani fejlesztés összehangolása
mutatkozott. A képzésfejlesztés általános céljai főként a fejlesztések kezdetén
alig kapcsolódtak az oktatók szakmai tanulási céljaihoz, amelyek leginkább a
módszertani megújuláshoz kötődtek.
A négy fejlesztés variációinak elemzése alapján a következő kulcstényezők,
tanulságok azonosíthatók:
-— Az oktatók szakmai tanulásának és támogatásának átgondolása, kialakítása
kapcsán még a kezdeti lépéseket tesszük meg, ami azt is jelenti, hogy a
szereplők céljai fokozatosan válnak egyre kidolgozottabbá, egymás számára
jobban érthetőbbé. A célok értelmezése maga is egy tanulási folyamat a
szereplők számára.
-— A közös értelmezésben és a célok közössé válásában főként három tényező
együttes megléte segített: (1) az oktatói célkitűzések egy kisebb oktatói
közösségben alakultak, melynek a (közép) vezető is tagja, (2) a célok nemcsak
reakciók az oktatás során felmerülő problémákra, hanem jól azonosítható,
a résztvevők számára jelentős mértékben új, pedagógiai jellegű fejlesztést
igényelnek (Id. projekt, levelező képzés online támogatása, gyakorlati feladatok
értékelése, a hallgatók képességeinek differenciált támogatása), valamint
(3) a pedagógiai elméletekre épülő célkitűzések összhangba kerülnek a vezetői
és oktatói elvárásokkal,
— A fejlesztésekben a tanulási eredmények alapú és a tanulásközpontú
megközelítések akkor tudtak minden szereplő számára releváns, egymás
értelmezéseihez közelebb álló célokká válni, amikor a tanulási eredmények
alapú megközelítés nemcsak egyéni oktatók kurzusaihoz kapcsolódott, de
nem is csupán a képzési programok egészéhez, hanem egy köztes szinthez,