Oldal 166 [166]
5. A FEJLESZTÉS (DESIGN) ALAPÚ KUTATÁS 165
A fejlesztés alapú kutatás korlátai közt meg kell említeni az adatgyűjtés nehézsé¬
geit, kihívásait. Amikor az oktatók számára a szakmai tanulásba, fejlesztésekbe
való bevonódás is új, kihívásokkal teli, akkor a tapasztalatokkal kapcsolatos
visszajelzés gyűjtése még nehezebb. Ez azt is jelenti, hogy az adatgyűjtés terveit
folyamatosan módosítottuk annak érdekében, hogy a fejlesztési folyamatról több
nézőpontú és rendszeres adatokat tudjunk gyűjteni, ezért egyre nagyobb szerepet
kaptak a támogatók és az oktatók által készített dokumentumok, produktumok
(pl. fejlesztési tervek, tematikák) elemzése, valamint a közös és egyéni szintű
reflexiók újraelemzése. Továbbá fontos megemlíteni, hogy bár az elemzést végző
kutató koordinálta a fejlesztési variációkat, épített a teljes támogató csoport re¬
flexióinak értelmezésére és újraértelmezésére. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a
szerző bizonyos fejlesztési variációkban hangsúlyosabb szerepet töltött be, ami
- a dokumentumok és a reflexiók gondos újraelemzése ellenére — hatással lehet
az eredmények értékelésére.
6. AZ OKTATÓI SZAKMAI TANULÁST TÁMOGATÓ FEJLESZTÉSEK CÉLJAI
Mindkét esetünkben a kari vezetők kezdeményezték az oktatók tervezett, szer¬
vezett szakmai tanulásának elindítását elsősorban formális képzési keretben
gondolkodva, amire a pályázati keret adott lehetőséget. Mindennek megvalósítá¬
sához a neveléstudomány oktatóit kérték fel támogatóként. Az oktatók szakmai
fejlődésének, tanulásának célkitűzései összetett és gyakran változó interakcióban
alakultak, amit a vezetők, a támogatók és az oktatók alakítottak. A vezetők részéről
mindkét esetben cél volt, hogy a 2017-ben elindult, tanulási eredményekre épülő
képzési programok megvalósításához az oktatók pedagógiai jellegű támogatást
kapjanak (18/2016 ( VIII.5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap¬
és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről. ..). Ezzel összefüggésben
is, a másik hangsúlyos, expliciten megfogalmazott cél az oktatók módszertani
kompetenciáinak, gyakorlatának erősítése volt. Ezt a célt különösen lényegesnek
tartották, mivel az oktatók formális keretek közt korábban nem tanultak a fel¬
sőoktatásban való tanításról. Az A1 esetünkben a képzési programok megújítása
összekapcsolódott azzal a céllal is, hogy a képzések gyakorlat-orientáltabbakká
váljanak, mivel egy korábbi kari vizsgálat alapján a hallgatók ezzel különösen elé¬
gedetlenek voltak, ami nagyobb mértékű hallgatói lemorzsolódáshoz is vezetett.
Ez alapján az Al fejlesztés a vezető javaslatára három témafókusz köré rendezte
a támogatást: a projekt alapú tanítás, a munkaerő-piaci szereplők bevonásával
készülő kurzusfejlesztés, valamint egy átfogó kurzusfejlesztési képzés köré, ami¬
nek címe a Tanítás-tanulás új útjai lett. A B1 esetnél a vezetői célkitűzésekben az
elején erősebb volt az oktatók módszertani megújulásának elősegítése, és ehhez