Page 150 [150]
6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 149
6. AZ EREDMENYEK ERTELMEZESE ES ERTEKELESE
A kutatás jelen része arra vállalkozott, hogy azokat a személyes tényezőket tárja
fel, amelyek hathatnak az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának formáira.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ne ismernénk el a környezeti tényezők
meghatározó szerepét (vö.: Van Lankveld et al., 2017), viszont arra ez az elemzés
most nem tér ki. Az eredményeink értelmezésekor fontosnak tartjuk a hazai
vizsgálat összevetését a korábbi kutatások eredményeivel, továbbá kiemeljük a
személyes tényezők, úgy is mint a szakmai fejlődés nézetei, észlelt és fontosnak
tartott oktatói kompetenciák legjellemzőbb hatásait az egyes szakmai fejlődési,
tanulási formákra.
Eredményeink szerint a vizsgált személyes tényezők meghatározó módon já¬
rulnak hozzá az egyes szakmai fejlődés és tanulás típusokhoz, bár egyes független
változók hatásai inkább alacsonyak — de ez viszonylag gyakori a nézetkutatások
területén. Minden tényező közül a legmeghatározóbb befolyásoló erővel a hallgatók
tanulásának támogatására fókuszáló szakmai fejlődés nézete rendelkezik. Ez az
eredményünk összhangban áll az elméleti feltevésekkel, valamint a közoktatás
pedagógusai körében végzett korábbi kutatással is (de Vries, van de Grift,
Jansen, 2014), azaz a tanulásközpontú megközelítés hozzájárul a szakmai fejlődés
iránti elkötelezettségbez. További jelentős eredménynek tartjuk, hogy az oktatók
bevonódását a szakmai fejlődés és tanulás tevékenységeibe a kompetenciák észlelt
eredményessége jelentősebb mértékben befolyásolja, mint az oktatói kompetenciák
fontosságának megítélése.
Az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának tevékenységeit négy fő tí¬
pusba tudtuk sorolni a feltáró faktoranalízis segítségével, aminek elemzését a 6.
fejezetben részletesen bemutattuk: (1) tanulás reflexió segítségével, (2) tanulás
kollégákkal, (3) tanulás a vizsgálatok által, (4) tanulás képzés és olvasás révén.
Az első két informális tanulási mód az, ami domináns a hazai oktatók körében.
A reflektálás ebben a tipológiában az oktató egyéni tanulási gyakorlatához kötődik,
nem kapcsolódik a kollegiális együttműködéshez. A képzések és a szakirodalo¬
molvasás összekapcsolódása korábbi vizsgálatokban nem volt jellemző, inkább
egymással szembe állították a két utat: a képzések formális jellegét szemben az
olvasás önszabályozó, informális és összességében kedveltebb voltával (Ferman,
2002; King, 2004.
Fő célunk annak feltárása és azonosítása volt, hogy a vizsgált személyes té¬
nyezők elsősorban a szakmai fejlődés és tanulás milyen típusú tevékenységeinek
megjelenéséhez tudtak hozzájárulni. A szakmai fejlődéssel kapcsolatos nézetek
esetében a legerősebben ható tényező a hallgatók tanulástámogatására fókuszáló
nézet, ami minden tanulási tevékenységformára pozitívan hatott, de legerőtelje¬
sebben a képzések és olvasás általi tanulásra. Az oktatói szerep megerősítésére,