Page 145 [145]
144 VII. OKTATÓI NÉZETEK HATÁSA A SZAKMAI FEJLŐDÉS ÉS TANULÁS GYAKORLATAIRA
5. EREDMÉNYEK
Az alábbi ábrában (7.2. ábra) összefoglaljuk a szakmai fejlődés és nézetek típusait,
az észlelt és fontosnak tartott kompetenciák területeit, valamint a kimenetként
használt szakmai tanulás típusait. A szakmai fejlődés és tanulás nézeteinek kétféle
típusát sikerült azonosítanunk. A hallgatók tanulásának támogatására fókuszáló
nézet középpontjában a hallgatók fejlődésére figyelés, az új tanítási módszerekre,
kísérletezésre való nyitottság, az intrinzik motiváció áll. Míg az oktatói szerep
megerősítésére, elismerésére fókuszáló nézet a szakmai fejlődést a külső elis¬
merések, visszajelzések szempontjából értelmezi. A szakmai fejlődés és tanulás
formái esetében négy jellegzetes típust azonosítottunk: a szakmai tanulás képzés
és olvasás útján történő irányát, a kollégákkal való szakmai tanulást, a vizsgálatok
általi szakmai tanulást és a reflexiót mint szakmai tanulást (I. 7. 2. ábra).
A fenti tényezők közti összefüggések elemzéséhez többváltozós lineáris reg¬
resszióanalízist választottunk, ahol a szakmai fejlődés és tanulás tevékenységeit
határoztuk meg kimeneti faktorként, függő változóknak. Mind a négy lineáris
regressziónk ANOVA próbája szignifikáns eredményt mutat (a reflexióra épülő
szakmai tanulás esetében F(7;855)—30,874 pc0,001; a kollégákkal való együttmű¬
kédésre épiilénél F(6;856)=61,990 p<0,001; a vizsgálatok általinál F(7;855)—28,433
pc0,001; valamint a képzések és olvasás általi szakmai tanulásnál F(7;855)—62 449
p<0,001). A négy regressziós modellben a függő változók varianciájából a független
változók varianciája 18-33%-ot magyaräz. Az eredmények alapján jól látható, hogy
a hallgatók tanulásának támogatására fókuszáló szakmai fejlődés nézete mind a
négy szakmai fejlődés tevékenységtípus meghatározó előrejelzője. Ez a nézet az,
ami a legerősebb előrejelző minden tényező közül, leginkább pedig a pedagógiai
képzések és szakirodalom olvasás tevékenységét befolyásolja, ami egyébként a leg¬
kevésbé jellemző a hazai oktatókra. Az oktatói szerep megerősítésére, elismerésére
fókuszáló szakmai fejlődés nézete kevésbé lényeges tényező a szakmai fejlődés
tevékenységeinek előrejelzésében. Egyedül a vizsgálatok általi szakmai fejlődési
tevékenység az, amiben e nézet szerepet játszik.
Az észlelt és fontosnak tartott oktatói kompetenciák is meghatározóak a
szakmai fejlődés és tanulás formáinak alakulásában. A regresszióanalízis során
csupán három olyan kompetenciaterületet találtunk, amelyek nem voltak hatással
a szakmai fejlődés és tanulás formájára: a tudomány-, szakterület meghatározó és
új elemeinek szakszerű tanítása, valamint két, a tanulásközpontú megközelítéshez
kapcsolódó területet, a hallgatók tanulásának támogatását, facilitálását, a képzésbe
újonnan érkező ballgatók tanulásának segítését. Összességében az oktatói kompe¬
tenciák észlelt eredményessége relevánsabb előrejelzője volt a szakmai tanulás
tevékenységeinek, mint az, hogy ezen oktatói kompetenciákat mennyire tartják
fontosnak az oktatók.