Page 138 [138]
OCR
5. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE 137 oktatói azok, akik leginkább és legkonzekvensebben kevésbé jónak érzik ezeket a kompetenciáikat. A hagyományosabb oktatói kompetenciaterületeken számít jobban a tanítási évek száma (pl. a kurzusok tervezése; a tudomány-, szakterület új eredményeinek tanítása; a tebetséges hallgatók tanulásának, fejlődésének segítése). Jellemzően az első kezdeti időszak (9 év alatti tanítási tapasztalat) után látható egy ugrásszerű növekedés, bár több terület esetében ez az emelkedés inkább 20 év után következik be (pl. a hallgatók tanulásának támogatása; a hallgatók tanulásának, eredményeinek értékelése; képzésfejlesztés). Mindez jelezheti azt, hogy ezeken a területeken működik a szakmai szocializáció, a gyakorlatközösségekben való informális tanulás, ami különösen az első időszakban jelentős hatású. Ugyanakkor bizonyos kompetenciaterületek — többek közt az inkább vezetői feladatokhoz is köthető képzésfejlesztés, egyetemen kívüli partnerekkel való együttműködés — fejlődése későbbi időszakokban is meghatározó. A tanulásközpontú megközelítés szempontjából kiemelten érdemes foglalkozni a ballgatók tanulásának támogatása kompetenciaterülettel, ami inkább a puha, mint a kemény tudományterületek oktatói körében erősebb. A tanítási tapasztalatok mentén pedig nem a szokásos, kezdeti időszak utáni kompetenciaérzet növekedését mutatják, hanem 20 év tanítási tapasztalat után találtunk egy ugrásszerű növekedést. Mindez azt jelenti, hogy az oktatók szakmai fejlődése és tanulása során a tanulásközpontú megközelítés lassabban erősödik meg. A szakmai fejlődés támogatásának, a beavatkozásoknak pedig nemcsak a kezdő időszakban lehet jelentősége, hiszen ekompetenciaterület eredményességének érzékelése kifejezetten a pálya későbbi időszakában erősödik fel, ráadásul számos, a tanulásközpontú megközelítéshez szorosan kapcsolódó kompetenciaterület alakulása szempontjából nem is játszik szerepet a tanítási tapasztalat. Végül a kutatás korlátai közt számba kell venni, hogy az eredmények egy önkitöltős kérdőíves adatfelvételből származnak, s hogy annak ellenére, hogy az oktatói kompetenciákat igyekeztünk a hazai kontextusra adaptálni, bizonyos területek értelmezése így is problémát jelenthetett az oktatók számára. Bár a kompetenciák megfogalmazása részben idegenül hathatott, olykor nehezebben értelmezhető lehetett, a kompetenciaterületek előzetes kialakítását továbbra is hasznosnak tartjuk, mert így az oktatók a kompetenciaterületek szélesebb köréről tudtak véleményt formálni. Éppen ezért a további kutatásokban érdemes majd egy-egy kompetenciaterületet mélyebb értelmezésére vállalkozni (pl. a hallgatok tanulásának támogatása vagy a ballgatók tanulásának, eredményeinek értékelése).
