OCR Output

130 VI. AZ OKTATÓK ELKÉPZELÉSEI AZ OKTATÓI KOMPETENCIÁKRÓL

A kurzusok tervezése, fejlesztése és a kollégákkal való együttműködés területei
azok, amelyek a legkevésbé nyitottak a változtatásokra. Ezeknél a területeknél gon¬
dolja a legkevesebb oktató, hogy fontosabbak lennének, mint amennyire jellemző
rájuk. Ráadásul ezeknél a kompetenciáknál az oktatók kb. 2596-a érzi úgy, hogy
eredményesebb az adott területen, mint amennyire fontosnak tartja azt. Ezeken
kívül az egyetemen kívüli partnerekkel való együttműködés; valamint az új oktatási
módszerek kipróbálásának, megosztásának területeinél látjuk még, hogy közel az
oktatók egynegyede hisz abban, hogy kevésbé fontosak e területek, mint amennyire
jellemző rájuk. Pedig ezek akompetenciaterületek jelentős szerepet játszhatnak a
felsőoktatás képzési, tantervi fejlesztéseiben, valamint az oktatói szakmai fejlődés
és tanulás eredményes módjainak megvalósításában (Id. együttműködésre épülő
tanulás, fejlesztésbe, innovációba ágyazott tanulás).

4.2. Az oktatói kompetenciák észlelt eredményessége a különböző képzési területeken

Az egyes kompetenciaterületek eredményességének észlelése eltérő mértékben
különbözik a képzési területek szerint. Az észleltkompetenciák a következő három
esetben függnek legkevésbé a képzési területektől: a tudomány-, szakterület megha¬
tározó és új elemeinek szakszerű tanítása; a kurzusok tervezése, fejlesztése; valamint
a kollégákkal való együttműködés kapcsán. A fentebbi kompetenciák mindegyike
az első négy legeredményesebbnek észlelt kompetencia körébe tartozik. Képzési
területenként a legjelentősebb különbségek pedig a következőkben találhatóak: a
hallgatók tanulástámogatásában, az újonnan érkező hallgatók szocializációjának
segítésében, az online tanulási környezetek tervezésében, kivitelezésében, valamint
az új módszerek kipróbálásában, megosztásában, melyek mindegyike kötődik a
tanulásközpontú megközelítés új feladataihoz. Az alábbiakban a képzési területi
sajátosságokra legszenzitívebb kompetenciaterületeket részleteiben is elemezzük
(I. 6.3. számú táblázat).

Az észlelt oktatói kompetenciák képzésterületenkénti összehasonlításának
leglényegesebb eredménye, hogy többnyire akkor érzékelik az oktatók jobbnak a
kompetenciáikat, ha nemcsak egy adott képzési területen tanítanak, hanem több
szak;, illetve tudományterületen is. Ez alól tipikus kivétel a pedagógusképzés és a
sporttudomány, ahol csak az adott szakterületen tanítók észlelt kompetenciájának
értéke magasabb, mint amikor mellette más képzési területen is tanítanak. Mindezt
viszont lehet magyarázni a képzési területek közvetlen pedagógiai kapcsolataival
is. A hittudomány területén előforduló hasonló mintázat értelmezése kapcsán
ugyanakkor ez nem mondható el, a kapott eredményeket viszont a nagyon kis
elemszám miatt óvatosan kell kezelnünk.