Page 130 [130]
OCR
4. EREDMÉNYEK I29 a szakmai fejlődésére és tanulására. Mindehhez három oktatói csoportot alakítottunk ki: (1) akik fontosabbnak tartják, mint amennyire eredményesnek észlelik az adott kompetenciaterületet, (2) akik eredményesebbnek látják magukat, mint amennyire fontosnak érzékelik a kompetenciaterületet és végül (3) akik ugyanúgy ítélik meg az adott kompetencia fontosságát és eredményességét. Az alábbi ábrán (I. 6.1. ábra) csak az első két csoport eredményeit mutatjuk meg, mivel az oktatói kompetenciák fejlesztése szempontjából ezek a leginkább tanulságosak. 6.1. ábra. Az oktatói kompetenciaterületek fontosságának és eredményességének megítélése (N-960) 0 10 20 30 40 50 60 A képzésbe újonnan érkező hallgatók tanulásának segítése Online tanulási környezetek tervezése, kivitelezése Tehetséges hallgatók tanulásának, fejlődésének segítése Képzés/szak fejlesztése, monitorozása Új oktatási módszerek kipróbálása, megosztása az egyetemen A hallgatók tanulásának támogatása A saját tanítási gyakorlat elemzése, vizsgálata, értékelése Egyetemen kívüli partnerekkel való együttműködés az oktatás... A tudomány-, szakterület meghatározó és új elemeinek... A képzésbe újonnan érkező hallgatók egyetemi... A hallgatók tanulásának, eredményeinek értékelése,,... Kollégákkal való együttműködés az oktatás során Kurzusok tervezése, fejlesztése m fontosabb, mint jellemzőbb (96) jellemzőbb, mint fontosabb (95) Az oktatók nagyobb része fontosabbnak, mint amennyire magára nézve jellemzőnek látja a kompetenciákat, ami ugyan nem meglepő, de az oktatók szakmai fejlődése szempontjából lényeges kiindulópont lehet. Az oktatók több mint 50 százaléka érezte úgy, hogy ahhoz képest, mennyire lényeges az újonnan érkező hallgatók tanulásának támogatása; az online tanulási környezetek tervezése, fejlesztése; a tehetséggondozás vagy a képzés fejlesztése, annyira nem észlelik erősnek kompetenciáikat ezeken a területeken. A négy elemből három erőteljesen a felsőoktatás új feladataihoz tartozik: felértékelődött az új hallgatók támogatásának szükségessége, csakúgy, mint az online tanulás tervezése és a szakok professzionális gondozása. A tehetséggondozás ezzel összevetve egy hagyományosabb, de az oktatók számára messze a legfontosabb feladat- és kompetenciakör. Ráadásul ez az a terület, ahol a legkisebb azon oktatói csoport aránya, aki jobbnak érzékeli a kompetenciáját, mint amennyire jellemzőnek.
