Page 126 [126]
I. AZ OKTATÓK ELKÉPZELÉSEI AZ OKTATÁSI KOMPETENCIÁIK FONTOSSÁGÁRÓL... I25
pos, 2016), de részben a felsőoktatás területén is (Ferman, 2002; Kálmán, 2016;
Kálmán et al, 2020) — azt mutatják, hogy a tanulásközpontú megközelítést vallók
nyitottabbak a szakmai fejlődésre (de Vries et al, 2013); valamint hogy a szakmai
fejlődés és tanulás módja és intenzitása változik a karrier során (Kálmán, 2016;
Kálmán et al, 2020; Rapos, 2016; Richter et al, 2011). A felsőoktatásban a kezdő
oktatók inkább az informális, kollegiális tudásmegosztás útjait választották, míg
a tapasztaltabbak nyitottabbak voltak a kísérletezésre (Ferman, 2002; Kálmán
et al, 2020). A pedagógiai kompetenciáikat általánosságban kevésbé jónak ítélő
oktatók egy hazai vizsgálatban inkább a csoportos mentorálásra, informális beszél¬
getésekre voltak nyitottak, míg a pedagógiai kompetenciáikat inkább jónak ítélők
azok, akik szívesen olvasnak pedagógiai szakirodalmat, járnak konferenciákra.
Az eredmények alapján az látszódott, hogy azok az oktatók, akik kevésbé jónak
észlelik kompetenciáikat inkább az informális utakra nyitottabbak (Kálmán, 2016).
Összességében tehát még nincs elég információnk arról, hogy az oktatói kompe¬
tenciák fontosságának és eredményességének észlelése és a szakmai fejlődés és
tanulás útjai hogyan kapcsolódnak össze. Az látszik, hogy az észleltkompetenciák
lényegesek lehetnek a szakmai fejlődés útjainak tervezésében, valamint hogy mind
az észlelt kompetenciák, mind a szakmai fejlődés és tanulás útjai differenciáltan
alakulnak az oktatói karrier során. Jelen kutatás ezért az oktatói kompetenciák
és a tanítási tapasztalatok összefüggését is részletesebben vizsgálja.
2. KUTATÁSI KÉRDÉSEK
A hazai felsőoktatás oktatóinak körében végzett feltáró jellegű kutatás hosszú
távú célja, hogy a felsőoktatásban is megerősödő oktatásfejlesztés, az oktatók szak¬
mai fejlődésének megalapozott tervezéséhez hozzájáruljon. Ehhez meghatározó
kiindulópontot jelent az oktatói kompetenciákról alkotott oktatói elképzelések
feltárása. A szakirodalmi elemzésekre, az elemzett oktatói keretrendszerekre
építve a következő kutatási kérdésekre keressük a válaszokat:
1. Az oktatók hogyan értelmezik kompetenciáikat, azaz milyen oktatói
kompetenciákat tartanak fontosnak, és mennyire érzik eredményesnek
magukat e kompetenciaterületeken?
2. Az oktatói nézetekben azonosíthatóak-e különbségek a képzési területek,
valamint a tanítási tapasztalatok szerint?