Page 114 [114]
OCR
4. EREDMÉNYEK II3 szerep megerősítésére vonatkozó elképzelések erősebbek (H(2) — 6,80, p c 0,05), ezen belül leginkább a több területen tanítókra jellemző ez. Bár a képzési területek mentén kevés különbséget találtunk a szakmai fejlődés nézeteiben, a tanítási tapasztalatok mentén viszont szignifikánsak a különbségek — mind a hallgatói támogatást (H(3) — 12,32, p c 0,01), mind az oktatói szerep megerősítését, elismertségét középpontba ällitö (H(3) = 44,30, p < 0,001) szakmai fejlődés nézete esetében (5.4. ábra). 5.4. ábra. Az oktatók szakmai tanulással kapcsolatos elképzeléseinek változása az oktatók tanítási tapasztalatai mentén 4,5 3,5 2,5 1,5 u Hallgatói támogatást középpontba állító szakmai fejlődés Oktatói szerep megerősítésére, elismertségére figyelő szakmai fejlődés A szakmai fejlődés mindkét típusával leginkább a legkevesebb tanítási tapasztalattal rendelkező oktatók tudnak azonosulni (5.4. ábra). Az oktatói szerep megerősítésére, elismertségére figyelő szakmai tanulás elképzelése alapvetően folyamatosan csökken a tanítási tapasztalatokkal. Ugyanakkor a hallgatók tanulásának támogatását középpontba állító elképzelés újból megerősödik a 20-29 éves tanítási tapasztalattal rendelkezők körében, ami azt mutatja, hogy a tapasztalt oktatóknak is van egy szélesebb köre, akik nyitottá válnak a hallgatók tanulásának támogatása érdekében történő szakmai megújulásra. A szakmai fejlődés, tanulás formái A szakmai fejlődés négy jellegzetes típusa közül a kollégákkal való tanulásban a képzési területek szerint nincs különbség, ám a másik három jellegzetes szakmai fejlődési módban igen. Leginkább az olvasás és képzés általi tanulásban különböznek az egyes képzési területek oktatói: a sporttudományi (H(2) = 19,68, p < 0,01), a pedagégusképzési (H(2) = 56,38, p < 0,01), tärsadalomtudomänyi
