Oldal 103 [103]
102 V. AZ OKTATÓK NÉZETEI A TANÍTÁSRÓL ÉS A SAJÁT SZAKMAI TANULÁSUKRÓL
3. A KUTATÁS MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI
A feltáró jellegű kutatás a hazai oktatók körében végzett online kérdőíves vizs¬
gálatra épült, ezzel törekedve a hazai helyzet feltárására. A kérdőív általános
bemutatása és a végül 1128 oktató adatait tartalmazó minta kialakítása a kötet
3. fejezetének 3.2. részében található meg. Az alábbiakban a fejezetben vizsgált
kutatási kérdésekhez tartozó kérdőívrészek kialakítását mutatjuk be.
A tanítással kapcsolatos elképzeléseket egyrészt az oktatói küldetésről szóló
nyitott kérdéssel, másrészt a tanítási megközelítésekre vonatkozó 19 zárt állítás
válaszai alapján tártam fel. Az oktatók az oktatói küldetésüket szabadon, hosz¬
szabb szövegként fogalmazhatták meg, maximum három válasz megadásával.
Válaszaikban megjelentek az oktatás általános céljával, folyamatával, az oktatói
felkészültséggel, valamint a hallgatók fejlesztésére vonatkozó célokkal kapcsolatos
kategóriák. A fejezet ez utóbbi elemzésére épített, és a hallgatók fejlesztésére
vonatkozó célokat a tanulási eredmények komponensei alapján kategorizáltam,
mivel ettől reméltem, hogy leginkább hozzájárul az oktatók tanulásközpontú
elképzeléseinek differenciált értelmezéséhez. A kódrendszerben a fő kódok a
tanulási eredmények komponensei, az alkódok ezek egyes, az oktatók által meg¬
fogalmazott típusai lettek. A kódrendszer kialakítása után szakértői egyeztetést
végeztem, majd ez alapján javítottam a kategóriarendszert. A kategóriarendszer
és a kódolás megbízhatóságának érdekében az adatokat újrakódoltam, ismét
ellenőriztem körülbelül egy hónap elteltével. A tanítási megközelítés zárt kérdé¬
sei a Tanítási megközelítés és gyakorlat kérdőív (Kálmán et al., 2020; Kálmán,
Tynjala, Skaniakos & Horvath, é.n.) tovabbfejlesztésére épiilt, amibél egyrészt a
tanulási eredmények alapú megközelítés állításait alakítottam át, mert azok nem
kapcsolódtak tanítási stratégiákhoz; másrészt a differenciált tanításkoncepció
érdekében figyeltem a konstruktív összehangolás elemeinek erősítésére, azaz
az értékeléssel kapcsolatos állításokat is bevontam. Az így kapott 19 állítást az
oktatóknak ötfokú Likert-skálán kellett értékelni. A zárt kérdés esetében fő
szempont volt, hogy a tanulásközpontú megközelítésen belüli típusokat tudjak
azonosítani, Az itemeket az eredmények fejezetben mutatom be (I. 5.3. táblázatot
ebben a fejezetben).
Az oktatók szakmai fejlődéssel és tanulással kapcsolatos elképzeléseit egy kilenc
állításra épülő, saját fejlesztésű kérdés segítségével vizsgáltam (az itemeket a feje¬
zet 5.4. táblázata tartalmazza), amiben építettem Ákerlind (2003, 2011) feltáró
vizsgálatának típusaira, és kiegészítettem olyan szempontokkal, amelyek a szak¬
mai fejlődés értelmezésében megjelenítik a külső elvárásokat (pl. előnyt jelent a
szakmai karrierem szempontjából) és az értékelést (pl. a hallgatói megítélésem
jobb legyen). A szakmai tanulással kapcsolatos tapasztalatokat 14 állításból álló,
ötfokú Likert-skálás zárt kérdéssel vizsgáltam (az itemek a fejezet 5.5. táblázatá¬