Oldal 102 [102]
I. ELMÉLETI KERET IOI
közepén lévők vesznek részt. A pedagógusi karrier előrehaladtával a szakmai
anyagok olvasása erősödik, míg a kollégákkal való együttműködés csökken. De
Vries, van de Grift és Jansen (2014) eredményei alapján az látható, hogy a tanítási
tapasztalatok növekedésével nő a kísérletezés általi tanulás, és csökken a tanári
reflexió használata. Az oktatók körében is végeztek kevesebb és kisebb mintán
történő, feltáró jellegű vizsgálatokat, amelyek azt mutatják, hogy a tanulási for¬
mák a tapasztaltsággal változhatnak, ugyanakkor itt a különböző felsőoktatási
kontextusok eleve nagy kiilonbségeket mutatnak (Ferman, 2002; Knight et al.,
2006). Ferman (2002) ausztrál egyetemen végzett vizsgálatában a kezdő oktatók
szívesebben vettek részt workshopokon, rövid kurzusokon, valamint folytattak
kollégákkal beszélgetéseket, míg a tapasztalt oktatók hasznosabbnak tartották
az oktatásfejlesztőkkel való együttműködést. A szakmai anyagok, szakirodalom
olvasásában nem találtak eltéréseket. Az előző fejezetben bemutatott, narratív
interjúkon alapuló vizsgálatunk szintén megerősítette, hogy az oktatói tapasztala¬
tok mentén eltérnek a preferált tanulási formák (I. részletesebben a 4. fejezetben).
A kísérletezés inkább a tapasztaltabb oktatók körében erősödött meg, és bár a
pedagógiai reflexió elemei a kezdő oktatóknál is megjelentek, a szakmai tuda¬
tossággal párosuló reflexió jellemzően csak a későbbi időszakban erősödött fel.
Bár kevés eredmény született a felsőoktatás területén, úgy tűnik, hogy a tanítási
tapasztalat számíthat a szakmai fejlődés és tanulás preferált formái kapcsán: a
tapasztalt oktatóknál erősödhet a reflexió szerepe, valamint a hosszabb tanítási
tapasztalattal rendelkezők nyitottabbak a kísérletezésre.
2. CÉLOK ÉS KUTATÁSI KÉRDÉSEK
A hazai felsőoktatás oktatóinak körében végzett feltáró jellegű kutatás hosszú
távú célja, hogy a felsőoktatásban is megerősödő oktatásfejlesztéshez, az oktatók
szakmai fejlődésének, tanulásának támogatásához kapcsolódó kezdeményezé¬
sek megalapozott tervezéséhez hozzájáruljon. Célunk, hogy megértsük, hogyan
gondolkodnak a hazai oktatók a tanításról és saját szakmai fejlődésükről, tanu¬
lásukról, hiszen ezen ismeretek nélkül a fejlesztési beavatkozások nem lehetnek
sikeresek. Lovábbi célunk, hogy az eddigi vizsgálatokban kevésbé feltárt szakmai
fejlődéssel és tanulással kapcsolatos elképzeléseket is feltérképezzük. Az elmé¬
leti szempontokra építve a következő kutatási kérdésekre kerestük a válaszokat:
(1) Hogyan gondolkodnak az oktatók (a) a tanításról, pontosabban annak célja¬
iról és megközelítéseiről, valamint (b) saját szakmai fejlődésükről, tanulásukról?
(2) Milyen tapasztalatokkal rendelkeznek saját szakmai tanulásukról, fejlődésükről?
(3) Az oktatói elképzelések és tapasztalatok között azonosíthatóak-e különbségek
a képzési területek, valamint a tanítási tapasztalatok mentén?