Seite 82 [82]
5. EREDMÉNYEK 8I
vagy nem úgy élnek ezekkel a lehetőségekkel, meg a fejedre nőnek, akkor rájössz, hogy
lehet, a határokat jobban tartani kéne" (KA).
A tapasztalt oktatók
A tapasztalt oktatók önértelmezése kapcsán három fő időszakot lehetett azo¬
nositani. Élettôrténetük első oktatói időszakában magukat nem tudatos kezdő
oktatónak írták le. Ezt váltja fel a második időszakban a tudatos, markáns oktatási
elképzeléssel rendelkező oktató képe. Végül oktatói élettörténetük következő — de
sokszor az előzővel részben átfedésben lévő — időszakában megerősödik a tanításról
való komplex és rendszerszerű gondolkodás, s ezáltal az oktatói önértelmezésük
is egy, az oktatás komplexitására építő oktatói képhez kötődik.
Oktatói élettörténetük első időszakában a nem tudatos oktató képe gya¬
korlatilag hiányállapotként jelenik meg: összehasonlítva a következő időszak
oktatói önértelmezésével az látszik, hogy visszatekintve akkor még mennyire
nem gondolkodtak tudatosan és mélyen a tanításról. , Hogy őszinte legyek, nem is
gondolkodtam soba azon, hogy az egyetemi oktató honnan tudja azt, amit oktat. [...] /
nevetés/ egyáltalán nem volt tudatos ez. [...] most már bevallhatom, hogy teljesen naivan
gondoltam, ami érdekes lehet, azokat tanítottam." (PB) , az oktatásnak valamiféle érési
folyamata az biztos, hogy zajlott, szóval nem volt meg a nagyon tudatos pedagógiai
báttér vagy pedagógiai gondolkodás." (KB) Az oktatói visszatekintésekben erről
az időszakról inkább röviden beszélnek az oktatók, és bár van, akinél előkerül a
lelkes kezdő oktató képe, aki igazán szeret tanítani, a hangsúly mégsem ezen van.
A tudatos, markáns oktatási elképzeléssel rendelkező oktató képe már
sokkal erőteljesebben, kifejtettebben jelenik meg az élettörténetekben. Az okta¬
tók egyrészt magát a tudatosság fontosságát emelik ki, másrészt azt a tudatosan
kialakított, vállalt, oktatással kapcsolatos elképzelést, amit megformáltak már
erre az időszakra. Már nem csak lelkesedésből, hanem tudatosan, a tudományos
alapok megismerésével is foglalkoznak az oktatással (OB). Egy lassabb tanulási,
tudatosítási folyamat során oktatói önértelmezésükben meghatározóvá válnak bi¬
zonyos oktatási megközelítések: a tevékenységközpontú megközelítés; a gyakorlati,
alkalmazásorientált megközelítés; flexibilis, személyre szabott pedagógia, fejlesztő
értékelés. Van, hogy e megközelítések egy jól körülhatárolható, expliciten említett
elméleti koncepcióhoz kötődnek: , magamról mindmáig úgy gondolkodom, hogy te¬
vékenységekben, tevékenységközpontúan gondolkodom az oktatásról. [...] tevékenység
még olyan értelemben is, hogy az élményt is belevéve" (PB), de az is lehetséges, hogy
kevésbé expliciten, ugyanakkor részletesen indokolva jelennek meg, olyan peda¬
gógiai hitvallásként, ami a saját tanításértelmezés lényegét próbálja megragadni:
„Jelentös tudatosodás vagy fordulat, ha lehet így fogalmazni. Aminek egyszerűen az
a lényege, hogy arról a pontról, és ezt elkezdtem tudatosítani, [...] hogy mi az, amit