Seite 77 [77]
76 IV. SZAKMAI FEJLŐDÉS MINT AZ OKTATÓI IDENTITÁS ALAKULÁSA
események elemzése is az élettörténetek elemzését egészítette ki, értelmezte,
hitelesítette — önálló elemzésükre nem került sor,
4.2. A kutatás mintája
A kutatás mintaválasztása célzott szakértői (Csíkos, 2009), olyan oktatókat és
intézményeket kerestünk, akik az oktatás iránt érdeklődnek, elkötelezettek, tenni
vágyóak. Az adatgyűjtés során először egy-egy oktatót találtunk meg az adott te¬
rületről, akitől aztán a hólabda elve alapján további, az oktatásra, tanulásra nyitott
kollégákat értünk el. Az adatgyűjtés során két fő szempontra figyeltünk: egyrészt,
hogy különböző, jellegzetesen eltérő képzési területek oktatóit szólítsam meg,
másrészt, hogy minden képzési területről három jellegzetes oktatói csoportot
vonjak be a mintába. A mintába a következő négy képzési terület került be: (1) a
pedagógusképzés, neveléstudomány, (2) gazdaságtudomány, (3) orvostudomány,
valamint (4) az állam- és jogtudomány területe. Minden terület az alkalmazott
tudományok köréből került ki — ahol feltételeztük, hogy az oktatásban számos
kihívás, változás jelent meg az elmúlt időszakban. Ezen belül viszont a puha
és kemény tudományok képviseletére is figyeltünk (vö. Becher, 1994). Minden
szak- és tudományterületről három oktatót választottunk: egy kezdő oktatót,
egy tapasztalt oktatót, valamint egy olyan tapasztalt oktatót, akinek jelenleg
meghatározó vezető szerepe van a képzés, oktatás alakításában, fejlesztésében
(pl. képzésfejlesztő, szakfelelős, tanulmányi felelős). A kezdő oktatók körébe
alapvetően a 10 évnél kevesebb tapasztalattal rendelkezők kerültek, de volt egy
kivétel is, ahol azt is figyelembe kellett venni, hogy az adott kontextusban, a
kb. 10 éves tapasztalatával még így is ő számított a legfiatalabb kollégának. Az
adott terület három oktatója mindig ugyanabból a felsőoktatási intézményből
került ki, s arra is igyekeztünk figyelni, hogy ha lehet, egy intézethez, képzési
területhez tartozzanak. Összesen tehát 12 oktatóval készült interjú, a háttéra¬
datokat részletesebben lásd az 4.1. számú táblázatban. A minta több felsőokta¬
tási intézményből származott, s bár az intézmények nyilván sajátos szervezeti
kultúrával rendelkeznek, számos közös vonásuk is érzékelhető, amelyek közül
fontos megemlíteni: mindegyik állami fenntartású, nagy hallgatói létszámmal
dolgozó, kutatást is folytató felsőoktatási intézmény.