Oldal 75 [75]
74 IV. SZAKMAI FEJLŐDÉS MINT AZ OKTATÓI IDENTITÁS ALAKULÁSA
alapján magukat inkább oktatónak/kutatónak vagy inkább oktatásfejlesztőknek
látták az oktatók, s hogy mindeközben mennyire jellemző rájuk az, hogy reflek¬
tálnak a tanításra. Fontos eredmény, hogy a magukat inkább oktatásfejlesztőnek
vallók kevésbé reflektálnak saját tanításukra, helyette inkább a közösségi (kari,
tanszéki) szintű szakmai fejlődésre fókuszálnak, vagy a felsőoktatás kutatására,
amiben nem erös az önreflexiö.
Az oktatói identitásfejlődés kutatása összekapcsolódik a környezet támogató és
hátráltató tényezőinek elemzésével. Van Lankveldék (2017) tematikus szintézisük¬
ben azt találták, hogy az oktatói identitásfejlődésre pozitívan hatnak a hallgatók,
a szakmai fejlődéshez kötődő programok; negatívan pedig a felsőoktatás tágabb
kontextusa. A kutatások arról tanúskodnak, hogy a hallgatók reakciói, visszajelzései
kulcsfontosságúak az oktatók pozitív identitásalakulásában. Hátráltató tényezőként
elsősorban a felsőoktatás nemzetközi és nemzeti kontextusa jelent meg. A nega¬
tív hatások két irányhoz kötődtek: egyrészt a neoliberális menedzsment kultúra
erősödéséhez, másrészt az oktatás és kutatás közti feszültségekhez. A szakmai
identitásalakulásra és fejlődésre legmegosztóbb módon a közvetlen munkakörnye¬
zet hatott, hol pozitívan, hol negatívan. Ha ez a környezet kollegiális és támogató
volt, akkor pozitívan hatott az identitásalakulásra, ha a tanszékek versengőek, ha
a szervezet hierarchikus, ha bizalomhiány uralkodik, s ha a kutatási tevékenységet
előnyösebben értékelték, mint a tanítást, akkor inkább negatívan hatott.
3. CÉLOK ÉS KUTATÁSI KÉRDÉSEK
Nemzetközi szinten újabban több kutatás is megjelent az oktatói identitás és
szakmai fejlődés értelmezéseinek megragadására, differenciált értelmezésére,
ugyanakkor a hazai kontextusban ez még feltáratlan terület, ami éppen egy olyan
a szociálisan konstruált, társadalmilag-kulturálisan beágyazott jelenségnél, mint
az identitáskonstruálás, különösen lényeges adósság, A kutatások jellemzően kü¬
lönböző alcsoportokra figyelnek, például a kezdő vagy a pedagógiai képzéseken
részt vevő oktatók körére, s ahogyan van Lankveld és kollégái (2017) is felvetették,
még kevésbé feltárt, hogy a karrier különböző időszakában hogyan alakul az ok¬
tatói identitáskonstruálás — ami éppen kutatásunk egyik fő kérdése. A kutatási
kérdéseink ezek alapján a következőképpen alakultak:
1. Az oktatói identitásalakulásban, a szakmai fejlődés során milyen mintázatok
azonosíthatók? Milyen főbb időszakok, illetve fordulópontok láthatóak
a szakmai életutakban? A szakmai fejlődésben képzési területenként
találhatóak-e különbségek?
2.Az oktatók oktatói önértelmezéséhez, szakmai fejlődési időszakaihoz milyen
tanítási elképzelések és jellegzetes tanulási módok kapcsolódnak?