Page 73 [73]
72 IV. SZAKMAI FEJLŐDÉS MINT AZ OKTATÓI IDENTITÁS ALAKULÁSA
(2013) szakirodalmi elemzésükben a szakmai ágenciát úgy definiálták, hogy amikor
egyes szakemberek vagy szakmai közösségek befolyásolnak, választanak, állást
foglalnak oly módon, hogy az munkájukra és szakmai identitásukra hatással van.
A szakmai ágencia tehát az adott struktúra keretei, valamint az egyéni és kollektív
intenciók egymásra hatásában jön létre.
Fejezetünk meghatározó kiindulópontja tehát az oktatói önértelmezések fo¬
lyamatos újrakonstruálásának azonosítása az oktatói karrier egészében, különös
figyelmet fordítva az újonnan megjelenő oktatói feladatok és az oktatói alidentitás
differenciálódásának hatásaira. A fejezetben az oktatói (tanári) identitáskonstruá¬
lást egy alidentitásként értelmezzük, aminek további, akár más szerepekhez kötődő
alidentitásai is lehetnek (pl. fejlesztő). A szövegben ugyanakkor a bonyolultság
elkerülése érdekében leggyakrabban az oktatói identitás kifejezést használjuk.
2. KUTATÁSOK AZ OKTATÓI IDENTITÁSKONSTRUÁLÁSRÓL,
SZAKMAI FEJLŐDÉSRŐL ÉS TANULÁSRÓL
Az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődés övezi nemzetközi szinten az okta¬
tók oktatói/tanári identitásának alakulását, differenciált értelmezését, szakmai
fejlődésük jellegzetességeit és az ezeket támogató és hátráltató elemeket. Az e
témákkal kapcsolatos új eredményeket foglaljuk össze ebben a részben. 2017-ben
van Lankveld és kollégái tematikus szakirodalmi szintézisükben már 59, főként
kvalitatív jellegű kutatást dolgoztak fel a témában. Bár az oktatói identitásfejlődés
nem problémamentes folyamat, szintézisükben találtak olyan tényezőket, amelyek
elősegítik, erősítik a folyamatot, mint például a tanítás intézményi elismertsége, a
kompetenciaérzet, az oktatói összetartozás érzése, az oktatói fejlődés lehetősége
a karrierben vagy a tanítás iránti elköteleződés. A kutatások többsége főként
azzal foglalkozik, hogy az oktatói identitáskonstruálás különböző mintázatait,
sajátosságait mutassa meg. E kutatási terület fókuszai: (1) az oktatói/ szakmai
fejlődés értelmezése; (2) a kezdő oktatók identitáskonstruálása; valamint egyre
erősödik (3) az oktatói identitáskonstruálásnak az egész oktatói életútban való
vizsgálata, és a speciális szerepekhez kötődő elemzése. Az alábbiakban e terület
eredményeit összegezzük röviden.
Az oktatók szakmai fejlődésének különböző értelmezésével Ákerlind (2003,
2007, 2011) foglalkozott fenomenográfiai" vizsgálataiban, és három jellegzetes
utat azonosított: (1) a tanári komfortra, (2) a tanítási gyakorlatra, valamint (3) a
hallgatói tanulásra fókuszáló szakmai fejlődési irányt. A tanári komfortra fóku¬
száló út a legkevésbé összetett tapasztalat, melynek során a szakmai fejlődés azt
B A fenomenográfa jelentését I. a glosszáriumban.