Page 71 [71]
70 IV. SZAKMAI FEJLŐDÉS MINT AZ OKTATÓI IDENTITÁS ALAKULÁSA
1. fejezet 2.4. részében). A felsőoktatás nemzetközi és különösen hazai szakiro¬
dalmában viszont sokkal frissebb a problémakör, aminek megerősödése nyilván
nem független azoktól a tendenciáktól, amelyek az oktatás minőségének javítását
tűzik ki célul. A szakmai fejlődés problémavilágának lényeges és sajátos eleme
a felsőoktatásban, hogy az oktatók hagyományosan nemcsak oktatói szerepben
dolgoznak, hanem kutatói, fejlesztői, tanácsadói stb. szerepekben is; valamint
hogy az oktatók szakmai fejlődésére, tanulására jóval kevésbé épültek ki átgon¬
dolt, tervezett vagy akár formális képzések (pl. nem szükséges tanári végzettség,
képzés az oktatói feladatok ellátásához). A szakmai fejlődés fogalmának értel¬
mezését tehát két szinten lehet megragadni a felsőoktatásban dolgozó oktatók
esetében. Egyrészt a szakmai fejődés kötődhet az oktatói szerephez (professional
development), másrészt holisztikusan az oktatói státuszhoz kötődő fejlődéshez,
amiben az oktatói, kutatói, további pl. szakértői, tanácsadó szerepek tanulása is
megjelenik (academic development, faculty development"). A szakmai fejlődés
eredendően az egyéni oktatói fejlődésre vonatkozott, de jellemzően egyre inkább
összekapcsolódik az oktatóközösségek és a szervezetek tanulásával is (vö. Taylor &
Colet, 2010). A szakmai fejlődés másik speciális sajátossága, hogy hagyományosan
az egész szakmatanulási folyamat egy nem tervezett szakmai szocializációként
értelmeződik, s csak az utóbbi időben jelennek meg azok a hangok, amelyek az
oktatási tevékenységekre való felkészülés és folyamatos támogatás tervezett, átgon¬
dolt támogatását is meghatározónak tartják. Éppen ezért a fejezetben a szakmai
fejlődés és tanulás fogalmát" leginkább együtt használom, ezzel érzékeltetve,
hogy (1) nem csak az egyéni oktatói fejlődést tartjuk meghatározónak, (2) hogy a
szakmai fejlődés és tanulás bonyolult kapcsolatát érzékeljük — nem beszélhetünk
egyértelműen lineáris fejlődésről, a tudatosan tervezett fejlődés és ennek támoga¬
tása gyakran szinte teljesen hiányzik, s inkább az informális tanulás reflektálatlan
formái kapcsolódnak a szakmai fejlődéshez.
Az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának fogalmába minden olyan tevé¬
kenységet beleértünk, ami azt a célt szolgálja, hogy az oktatók tudása, képességei,
nézetei gazdagodjanak és erősödjenek az adott helyzetben, amit a személyes és
kontextuális tényezők egymásra hatása formál, és ami végső soron a felsőokta¬
tásban történő tanulás és tanítás kritikai reflexiójához járul hozzá (vö. 2. fejezet).
E komplex és sokelemes értelmezésből most a szakirodalmak alapján (pl. Day, 1999;
Rapos, 2016; Taylor & Colet, 2010; Horvath, Simon & Kovacs, 2016) a szakmai
fejlődés és tanulás csak néhány jellegzetes elemére kívánunk fókuszálni, aminek
megértéséhez az oktatói élettörténetek elemzésével közelebb kerülhetünk. Így
B Leginkább az észak-amerikai gyakorlatban és kutatásban használják (vö. Taylor g Colet,
2010)
4 A pedagóguskutatások újabban szintén a folyamatos szakmai fejlődés és tanulás termi¬
nológiát kezdik el használni (Id. Cordingley, 2015).