Page 65 [65]
64 III. KUTATÁSI KERET ÉS MÓDSZEREK AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉNEK..
3.3. táblázat. Az oktatói minta képzési területek szerinti megoszlása
Az országos
ET
10%-a
Agrár 49 34 83 78
Államtudomány 7 21 28 34
Bölcsészettudomány 137 86 223 182
Gazdaságtudomány 82 60 142 166
Hittudomány 11 14 25 22
Informatika 52 60 112 74
Jog 40 28 68 40
Műszaki 117 83 200 174
Miveszet és müveszet-közve- 17 16 33 52
Orvos- és egészségtudomany 176 35 211 244
Pedagégusképzés 34 85 119 122
Sporttudomäny 17 23 40 22
Tärsadalomtudomäny 17 81 98 66
Természettudomäny 62 64 126 102
Az oktatói nézetek, megközelítések elemzésében a fő kutatási kérdések közé tar¬
tozott, hogy e nézetek mennyiben különböznek a felsőoktatás képzési területei
mentén, valamint aszerint, hogy milyen tanítási tapasztalattal rendelkeznek az
oktatók. A képzési területek (3.2. táblázat) elemzéséhez a következő három cso¬
portot használtam mind a 14 területen: (1) akik csak az adott képzési területen
tanítanak, (2) akik az adott képzési terület mellett máshol is tanítanak, (3) akik
nem tanítanak az adott képzési területen. Számos korábbi kutatás használta
Biglan (1973) és Becher (1994) tipológiáját a kemény-puha, tiszta-alkalmazott
tudományterületek csoportosítására, ugyanakkor a mai képzési területeket nézve
több esetben nehéz elvégezni a besorolást, a területek egyre interdiszciplinárisabbá
válnak, és a tipológiát is egyre több kritika éri (Irowler, 2014). Ezért a statisztikai
elemzésekben az eredeti képzési területeket alkalmaztam, de az adatok értel¬
mezésekor utalni fogok ezekre az ismert tipológiákra is, hiszen számos korábbi
kutatásban ezeket használták.
Az oktatói mintát a tanítási tapasztalatok mentén négy kategóriába soroltam:
(1) 9 év vagy ennél kevesebb (n = 226; 29,7%), (2) 10-19 év közötti (n — 365,
32,2%), (3) 20-29 év k6zétti (n = 255;18,6%), (4) 30 vagy ennél tébbévnyi tanitasi
tapasztalattal (n — 281; 19,596) rendelkezők. Az első kategória először két további
kategóriára bomlott, a szakirodalom alapján is kezdő tanárnak minősülő 3 éve