Page 63 [63]
62 III. KUTATÁSI KERET ÉS MÓDSZEREK AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉNEK..
témáit feldolgozó tematikus interjúrésszel, de ennek feldolgozása nem került
be a kötetbe.
Az oktatói élettörténeti interjúkat 2017 tavaszán vettem fel a célzott szakértői
mintaválasztás módszerével kiválasztott, négy képzési terület tizenkét oktatójával.
A szakértői mintaválasztás meghatározó szempontja volt, hogy az interjúalanyok
az oktatás, oktatásfejlesztés iránt nyitott és elkötelezett oktatók legyenek, és az
adott terület kezdő, tapasztalt és vezetői tapasztalattal rendelkező képviselői is
megjelenjenek (a minta leírásának részletei az ötödik fejezetben olvashatók).
A kvalitatív kutatás során felmerült legfőbb dilemmák, kihívások a következők
voltak: (1) az élettörténeti interjú kiegészítése az időszalag és kritikus események
módszerével, (2) az interjúkészítő és interjúalanyok közti szakmai kommunikáció
sajátosságai, (3) a mintaválasztás során a kezdő oktató értelmezése. Az élettörté¬
neti interjúk (1) kiegészítése az időszalaggal és kritikus események technikájával
jól segítette a módszertani triangulációt (Patton, 2002), az oktatói értelmezések
különböző módszerekkel történő megragadását, a kutatás hitelességének növe¬
lését. Ugyanakkor az időszalag vizuális technikájától az interjúalanyok egy része
idegenkedett, több esetben az interjúkészítő rajzolta ezt meg, és az interjúalany
csak szóban megerősítette vagy javította. Az időszalagon lehetőség volt az oktatói
élettörténet pozitív és negatív érzelmeit, csúcsait és mélységeit is ábrázolni (vö.
McAlpine, 2016), de a gyakorlatban ez nehezebben működött, az oktatók kevésbé
tudták ebben a dichotóm rendszerben értékelni a változásokat. Az élettörténeti
interjú során (2) oktató kommunikált oktatóval, ami mindig felveti annak ne¬
hézségét, hogy a közös háttértudás és tapasztalat magától értetődőnek vesz az
értelmezés szempontjából kulcskérdéseket. E dilemma kapcsán elsősorban a
tudatosítás fontosságára érdemes felhívni a figyelmet, hiszen saját értelmezési
pozícióját senki nem tudja levetkőzni. Az interjúkészítő saját oktatói létének
explicit vállalása így a kutatás tervezésétől, szervezésétől kezdve prioritás volt.
Végül érdemes felhívni a figyelmet (3) a mintaválasztás nehézségeire. A szakértői
mintaválasztás során elsősorban a kezdő oktatók értelmezése, megtalálása bizo¬
nyult kihívásnak. Elsősorban azért, mert az adott képzési területek, tanszékek
oktatói közösségében az utánpótlás tervezése esetleges volt, lehetőségei gyakran
korlátozottak. Így fordulhatott elő, hogy a kezdő oktatói interjúalanyok tanítási
tapasztalata jelentősebb mértékben tért el egymástól, és hogy a kezdő oktatót
inkább viszonylagos kategóriaként lehetett értelmezni, azaz a kollégáihoz képest
kezdőnek számítóként.