Page 62 [62]
2. A KUTATÁSI KERETRENDSZER: KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉSEK ÉS KUTATÁSI KÉRDÉSEK 6I
A kutatási keretrendszer kapcsán fontos kiemelni, hogy az egyes szakaszok
nem mindig szigorúan egymás után jelentek meg, az adatgyűjtésben voltak át¬
fedések. A fejlesztés alapú kutatás például már megkezdődött akkor, amikor a
feltáró kvantitatív adatgyűjtés folyt. Az egyes szakaszok egymásra épülése így
egyrészt a feltáró jellegű kutatások és a változási lehetőségekre fókuszáló két irány
közt érzékelhető: hiszen az oktatói nézetek szerepét a szakmai fejlődés, tanulás
tevékenységeire vonatkozóan a kvantitatív feltáró kutatás eredményeire építettük;
valamint a fejlesztés alapú kutatásnál a fejlesztés tervezésekor figyelembe vettük a
feltáró kutatások eredményeit, és az értékelésben is használtuk az online kérdőív
egyes részeit. Másrészt fontos, hogy a kevert kutatás kvalitatív vizsgálata módszer¬
tanilag is hozzájárult a kvantitatív vizsgálat kialakításához. Harmadsorban és talán
legerősebben az elemzések szintjén jelenik meg a kutatási szálak összehangolása.
Az alábbiakban a négy szakasz fő kutatásmetodológiai sajátosságait mutatjuk
be, de a kutatási módszerek bővebb kifejtését az adott fejezetek tartalmazzák.
3. A KUTATÁSI KERETRENDSZER EGYES SZAKASZAINAK
MÓDSZEREI, MINTÁI ÉS DILEMMÁI
Az alábbiakban a négy kutatási fókuszt, szakaszt mutatjuk be röviden a következő
szempontok mentén: kutatási cél és módszer, eszközök, minta és mintaválasztás,
valamint az adott szakasz kutatásmódszertani dilemmáinak, kihívásaink reflexiója.
3.1. Kvalitatív feltáró kutatás az oktatók szakmai fejlődéséről mint az oktatói identi¬
táskonstruálás folyamatáról
A kvalitatív feltáró kutatás az oktatók szakmai fejlődésének kérdését az oktatói
identitáskonstruálás folyamata felől értelmezi, azaz a szakmai fejlődés és tanulás
fogalmát a folytonos szakmai önértelmezésre építi. A fő kutatási kérdés, hogy az
oktatók hogyan értelmezik oktatói identitásukat, ez hogyan változik a szakmai
életútjuk során és milyen tanulási módok kapcsolódnak az egyes időszakokhoz.
Az adatgyűjtés módszereként az élettörténeti interjút használtam. A kvalitatív
interjúban az oktatói élettörténet elmesélésére, valamint ennek kiegészítéseként
egy vizuálisan megjeleníthető időszalag és a kritikus események technikára
építettünk. Az utóbbiakat külön nem elemeztük, csak az oktatói élettörténettel
összefüggésben, annak értelmezése érdekében használtuk fel a narratív elemzés
során. A narratív elemzés elsősorban az oktatói identitáskonstruálás időbeli
elemzésére, az élettörténetben végbemenő fordulópontok elemzésére fókuszált.
Az élettörténeti interjút továbbá kiegészítettem egy, a szakmai fejlődés és tanítás