Seite 56 [56]
III. KUTATÁSI KERET ÉS MÓDSZEREK
AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉNEK,
TANULÁSÁNAK ÉS TANÍTÁSÁNAK
VIZSGÁLATÁHOZ
A tanulásközpontú felsőoktatás-pedagógiát bemutató elméleti részek után e
fejezet célja, hogy a kötetben szereplő (1) empirikus vizsgálatok mögött meghú¬
zódó kutatási irányokat röviden bemutassa; továbbá, hogy (2) értelmezze azt a
kutatási keretrendszert, amiben az empirikus vizsgálatok kialakításra kerültek;
végül pedig (3) e keretrendszer egyes elemeinek rövid leírása történik, felhíva
a figyelmet azokra a kutatásmetodológiai dilemmákra, kihívásokra, amelyekkel
e folyamat során találkoztunk. A dilemmák kihangosításával a felsőoktatásban
végzett kutatások gyakorlatának reflexiójához kívánunk hozzájárulni, A kötetben
szereplő empirikus kutatások a hazai oktatók szakmai fejlődését, tanulását és
tanítását járják körül, melyhez az adatokat a 2017-19 közti időszakban vettem fel?
E fejezet inkább a kutatási keretrendszer egyes részei közti szinergiákra helyezi
a hangsúlyt, így az egyes kutatási módszerek részletes bemutatása a következő
fejezetekben jelenik meg.
1. AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉHEZ ES TANULÁSÁHOZ KÖTŐDŐ
LEHETSÉGES KUTATÁSI IRÁNYOK
Jelen fejezetben nem vállalkozunk arra, hogy a felsőoktatás-pedagógiai kutatások
irányait, tematikáját elemezzük, hanem egy olyan modellt kívánunk bemutatni,
amely segít értelmezni az oktatók szakmai fejlődésének, tanulásának, tanításának
kutatási lehetőségeit. Továbbá hozzájárul ahhoz, hogy a kötet kutatásai mögötti
elköteleződéseket explicitté tegyük.
Borko és munkatársai elemzésükben kutatási műfajokat azonosítottak, ame¬
lyek nem témafüggetlen kutatási stratégiákat, módszereket jelentenek, hanem egy
adott tudományterület kutatásait sajátos kérdésfeltevések és kutatásmódszertani
megoldások együttese alapján tipizálták (Borko, Whitcomb & Byrnes, 2008).
9 A kutatásokat a Bolya János Kutatási Ösztöndíj támogatásával végeztem 2016 és 2019 közt.