Seite 53 [53]
52 II. AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉNEK ÉS TANULÁSÁNAK MEGKOZELITESEI ...
vizsgálatok, (5) kutatások, amelyek tovább legalizálják a tanításra és tanulásra
vonatkozó tudományosság területét. E kutatási területek ugyanakkor számos
kihívást is rejtenek, elsősorban azért, mert a résztvevők sokféle tudományterületi
háttérrel rendelkeznek, s a kutatás jellegének, módszerének egyeztetése lassú
megismerési, tanulási folyamat. További általánosabb hátráltató tényezőkként
említhetjük (Richlin, 2001), hogy gyakran az eredmények nem elég jelentősek
a megosztáshoz; hogy az oktatók tudományos tevékenysége szempontjából nem
jelentős előrelépés e kutatások végzése, publikálása; probléma még az időhiány és
e terület csekélyebb intézményi elismertsége is.
Nemzetközi szinten a kilencvenes évek óta egyre erősödött a megközelítés,
ugyanakkor továbbra is számos kétség merül fel a tanításra vonatkozó tudomá¬
nyosság sikeressége kapcsán (Kreber, 2013; Canning & Masika, 2020). Továbbra
sem egyértelmű, hogy milyen kutatások is tartozhatnak a tanításra vonatkozó
tudományosság körébe. Canning és Masika (2020) a tanításra vonatkozó tu¬
dományosság két, időben egymást követő trendjét azonosítja: (1) a kilencvenes
években indult SoTL 1.0-t, aminek célja a tanulás és tanítás mélyebb megértése,
a kutatás alapú, értékelt, intézmények közti megosztásra épülő eredeti tudást
létrehozó irányt, valamint a (2) SoTL 2.0-t, aminek célja már elsősorban a ta¬
nulás és tanítás elismerése, inkább menedzsment alapú, az egyéni és intézményi
szükségleteket középpontba helyező vizsgálatokat. E második irány már fellazítja
a kutatás-alapúságot, az elméleti megalapozottság is kevésbé jellemző, mint az
eredeti irányra — mindez pedig inkább ahhoz járul hozzá, hogy a tanítást —
az eredeti elképzeléssel szemben — elkülönülten kezdjük el kezelni a többi felsőok¬
tatási gyakorlattól. Mindehhez hozzájárulhat az illúzióvesztés is, hiszen az oktatás
státuszának erősödését nem hozta magával a tanításra vonatkozó tudományosság.
További problémaként merül fel, hogy a megközelítés a növekvő aktivitás ellenére
sem tudott érdemben foglalkozni a felsőoktatás alapvető kérdésével, a hallgatói
diverzitásra reagáló társadalmi igazságosság elősegítésére. A társadalmi igazsá¬
gosságért való küzdelmet az is nehezíti, hogy a tanításra és tanulásra vonatkozó
tudományosság erőteljesen az osztálytermi gyakorlatokra fókuszál, s kevésbé veszi
figyelembe a felsőoktatási kontextus szociokulturális, politikai jellegzetességeit.
Hazai példák és lehetőségek
A tanításra és tanulásra fókuszáló tudományosság jelei, még ha nem is annyira
tudatosan, de érzékelhetőek a hazai gyakorlatban is. Jelentős irány a hallgatók
jellemzőivel, tanulásával kapcsolatos kutatási irány, a működő gyakorlat eredmé¬
nyességére fókuszáló, a hozzáadott értékvizsgálatok területe (Pusztai et al, 2016),
megjelennek oktatási innovációval kapcsolatos beszámolók, valamint szisztemati¬
kus kutatások is fejlesztésekről (pl. a pedagógia alapszak bevezetését, fejlesztését