Page 41 [41]
40 II. AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉNEK ÉS TANULÁSÁNAK MEGKOZELITESEI ...
I: AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLODESENEK
ES TANULASANAK ERTELMEZESEI
Az oktatók szakmai fejlődése, tanulása az elmúlt időszakban felértékelődött a
nemzetközi térben. Mivel a felsőoktatás változásai: a hallgatók diverzifikálódása,
új hallgatói csoportok megjelenése, a tanulási eredmények megközelítése, a kép¬
zések strukturális átalakulása, a nemzetköziesedés, a technológiai fejlődés — csak
hogy néhány főbb kihívást említsünk — mind hozzájárultak a tanulás-tanítás
területe iránti érdeklődés és a minőségi elvárások növekedéséhez és a fejlesztések
erősödéséhez (Hénard & Roseveare, 2012; Haldsz, 2010). Mindez pedig nem
függetleníthető az oktatók tanulásától, szakmai fejlődésétől.
A felsőoktatásban az oktatói szakmai fejlődés értelmezésének különböző irányai
alakultak ki. Egyrészt a szakmai fejlődés kötődhet elsősorban az oktatói szerephez
(professional development), másrészt holisztikusan az oktatói státuszhoz kötődő
fejlődéshez, amiben az oktatói, kutatói, további pl. szakértői, tanácsadó szerepek¬
hez kötődő fejlődés is megjelenik (academic development, faculty development’).
A szakmai fejlődés eredendően az egyéni oktatói fejlődésre vonatkozott, de jel¬
lemzően egyre inkább összekapcsolódik az oktatóközösségek és a szervezetek
tanuläsäval is (vö. Taylor g Colet, 2010). A fejezetben a szakmai fejlődés és tanulás"
fogalmát alkalmazzuk, ezzel egyrészt jelezve, hogy az oktatói szerephez kötődő
fejlődést állítjuk középpontba, tudva ugyanakkor, hogy ez nem választható el az
oktatói fejlődés szélesebb körű értelmezésétől. Másrészt együttesen használjuk
a szakmai fejődés és tanulás fogalmát, ami azt mutatja, hogy nem csak egyéni
oktatói szintű fejlődésről van szó, valamint hogy a fejlődés és tanulás folyamatai
folyamatosan egymásba játszanak." Az oktatói szakmai fejlődés és tanulás fő
jellemzőiként a szakirodalmak alapjan (pl. Day, 1999; Rapos, 2016; Taylor &
Colet, 2010; Santos, Gauÿas, Mackevitiüté, Jotautyté &, Martinaitis, 2019; Rapos,
Bükki, Gazdag, Nagy & Tokos, 2020) a kévetkezék azonosithaték:
— a szakmai fejlődés és tanulás folyamat jellege, folyamatossága;
— az elköteleződések, célok folytonos reflexiója, ami kapcsolódik a szakmai
identitás folytonos újrakonstruálásához;
— a szakmai aktivitás, ágencia (cselekvőképesség) fontossága egyéni és kollektív
szinten;
— a személyes és kontextuälis (pl. intézményi) sajátosságok dinamikus egymásra
hatásában alakulás;
5 Leginkább észak-amerikai gyakorlatban és kutatásban használják (vö. Taylor és Colet
2010).
§ A pedagóguskutatások újabban szintén a , folyamatos szakmai fejlődés és tanulás" termi¬
nológiát kezdik el használni (I. Cordingley, 2015).