Page 10 [10]
BEVEZETÉS
, és akkor felmerül, hogy jé, igazából ez egy szakma is,
hogy ezt lehetne esetleg tanulni is"
(oktatói interjú)
Mit jelent a 21. század elején oktatónak lenni a magyar felsőoktatásban? Ez egy
olyan komplex kérdés, aminek megválaszolására nem vállalkozhatunk, ugyanakkor
e kötetben szereplő elméleti és empirikus kutatások bemutatásával ahhoz szeret¬
nénk hozzájárulni, hogy jobban értsük, mit jelent ma az oktatói (tanári) felkészültség
a felsőoktatásban, és hogyan tanulható az oktatói szerep. Fontos megjegyezni, hogy
a magyar nyelvben az oktató két jelentéssel bír: egyrészt tág értelemben használjuk
a felsőoktatásban oktatói státuszban dolgozókra (academic), másrészt szűkebb
értelemben egy speciális szerepkörre, a tanári munkához kapcsolódó szerepre.
Kötetünkben alapvetően az oktató fogalmának szűkebb értelmére fókuszálunk,
így ha tágabb értelemben használjuk, azt külön jelezzük. Olyan helyzetben,
ahol az egyetemi oktatók munkájához nem szükséges pedagógiai felkészültség,
végzettség, alapvető kérdés, hogy a változó, egyre sokszínűbb egyetemi tanulás
és tanítás sikeres megvalósításához milyen lehetőségek, utak, támogatási irányok
állnak rendelkezésre. Minderről a hazai felsőoktatási kontextusban keveset tudunk,
így ez a kötet írásaival ezt a hiátust kívánja betölteni. Ráadásul nem akárhogyan,
hanem az oktatókat megszólítva, az ő elképzeléseikre, tapasztalataikra építve.
Tesszük mindezt azért, mert abban hiszünk, hogy a felsőoktatási fejlesztések csak
az érintett kulcsszereplők bevonásával válhatnak sikeressé.
A nemzetközi diskurzusban is látható, hogy a felsőoktatás expanziójának
lehetőségei helyett egyre inkább az eredményesség kérdései kerülnek közép¬
pontba, többek közt a következők: hogyan lehet a hallgatók szakmai és általános
kompetenciáit eredményesen fejleszteni, minden hallgató tanulását támogatni;
hogyan lehet csökkenteni a hallgatói lemorzsolódást; továbbá hogyan lehet a
tanulás és tanítás támogatását elősegíteni az intézményekben. A tanulás és
tanítás megújításának pedig maguk a hallgatók és az oktatók a kulcsszereplői.
E kötetben éppen ezért a hazai kontextusban elsőként igyekszünk feltárni azt,
hogy az oktatók hogyan gondolkodnak a tanulásközpontú tanításról, a hallgatók
tanulásának támogatásáról, saját oktatói felkészültségükről, szakmai fejlődésükről
és tanulásukról, valamint azt, hogy az oktatók milyen szakmai tanulással kap¬